Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1992 (Szeged, 1993)

MŰTÁRGYVÉDELEM - Bertalan Ákos: Régészeti munkák RFA-vizsgálata

is lehetne méréseket végezni, hiszen textil, bőr, kerámia, csont, fém, talaj minták kémiai összetételéről lehetne képet adni úgy, hogy a régészeti leletek nem szenvednének károsodást. Az előző években végzett ásatásokkor előkerült minták vizsgálatánál már találkoztunk az ezüst veretek, díszek felületén lévő fehér porral, mely napfényre kerülve, színét változtatta. 1992-ben, tanácsomra, megvizsgáltuk a Szegvár 755. sír azon leleteit, melyeken fehér színű korróziótermék volt, ill. azok közvetlen közeléből származó néhány földmintát is. Az előző évben végzett vizsgálatoknál észlelt bróm ezeknél a nüntáknál is jelentkezett. A 2. ábra a Szegvár 755. sír leleteinek mérési eredményeit mutatja be. A földminta az ezüst veretek közvetlen közeléből származik. Szokványos talaj minta lenne ránézésre, azonban vas-tartalma több a megszokottnál, ill. ólom és bróm található benne. Az 5. veret ezüst, réz, cink, ólom ötvözet, felülről, és alulról ólommal van kitöltve. Az 1. nagy szíjvég jobb minőségű ezüst ötvözet, ugyanis aranyat is tartalmaz. Felületén ugyanúgy kimutatható a klór és a bróm. A hátoldala szintén ólom bevonatú. A mérések egyértelműen bizonyítják, hogy a minták felületén megjelenő fehér por ezüst-brornid, -klorid, míg a hátoldalon ólomoxid. Ezt röntgendiffraktometriás méréssel is sikerült igazolni. A megválaszolandó kérdés: Hogyan került oda a bróm? Feltételezésem szerint a bőrök cserzésére használt sóval. Ezek és az előző minták is bőr közeléből valók. A bőrt használat előtt valamilyen védőréteggel látták el, feltehetően. Ez olaj, zsír, vagy egyéb víz át nem eresztő réteg lehetett. Ezek lekopása után a klór és a bróm reakcióba léphetett az ott jelen lévő ezüsttel. Az ezüst-halogenidek az ezüst-fluorid kivételével vízben igen kevéssé oldódnak. Az irodalomból ismeretes, hogy a bróm számos ásvány alkotó része. Jelen van a klór tartalmú ásványokban is. Kősó telepeken, ha a felső rétegek megmaradtak, jelentős mennyiségű bróm található bennük. A bróm legnagyobb tömegben a tengervízben fordul elő, 65-70 g/m mennyiségben, átlagosan. A kiszáradó félben lévő sóstók, pl. a Krim-félszigeti Szaktavak, ennél sokkal többet tartalmazhatnak. (Eleink járhattak ott?). A Holt-tenger vizében 5 kg/m

3 mennyiségű található. Aknasugartag, Marosújvár, Torda, Parajd (Románia) kősótelepei is tartalmaznak brómsókat. Ez egy feltételezés, de ha ezen az úton haladunk tovább, talán sikerül megmenteni olyan leleteket, melyek eddig az enyészeté lettek.