Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1992 (Szeged, 1993)

MŰTÁRGYVÉDELEM - Szőke Ágnes – Lukács Zoltán: Ónozott avar kori bronztárgyak. Beszámoló az ónozott bronzok tisztításához végzett kitéti vizsgálatok eredményéről

Az ónbevonatok létezése a '80-as évek elején bizonyítottá vált, de az ilyen tárgyak Uszítására megbízható eljárást tehát még nem dolgoztak ki. így továbbra is gondot jelentett e tárgyak korróziójának eltávolítása az ónbevonat felteden megtartása mellett. Jómagam folyamatosan szembesülök a problémával a székkutasi avar temető anyagának restaurálásakor. Megfelelő eljárás hiányában, e bevonatos tárgyak kezelését a bronzfelületekhez ajánlott tisztító-oldatok közül a Komplexon III. (Selecton B2 semleges-, és enyhén savas pH-jú oldatával próbáltam megoldani. Az eredmény függvénye a bevonat állapotának, így a tisztítást, a bevonat megmentését csak váltakozó sikerrel tudtam végezni közel húsz éven át. Az elmúlt évek (1991-92) fordulópontot jelentenek e problémánk megoldásában. Dr. Lukács Zoltán kutató vegyész (JATE Fizikai Kémiai Tanszék, Korróziós Csoport) vállalkozott arra, hogy segítségemre lesz megfelelő eljárás kikísérletezésében. Mivel műtárgyon kísérleteket nem célszerű folytatni, így került sor kitéti vizsgálatok elvégzésére. A vizsgálat három fő fázisa a következő volt: I. Reprodukált mintalapok előállítása II. Korróziós réteg kialakítása III. Az eddig használatos tisztító oldatok, valamint az új kompozíciók tisztítóhatásának elemzése, összehasonlítása. I-II. A mintalapok megadott átlagösszetételű bronzból készültek. Hat oldalból egy nem volt ónozva. Az összetétel %-a az eddig analizált avar kori bronzok mérési adatai alapján vett átlag (5% Zn, 8% Sn, 8% Pb, 79% Cu). A továbbiakban idézőjelek között - a jegyzetek kivételével - a vizsgálati jegyzőkönyv kivonata, és Lukács Zoltán jegyzőkönyv kiegészítő megjegyzései következnek. A korróziós réteg kialakítása imitált korrózív közegben történt. „Alapoldat: 2 liter 5%-os oldat 10%-os NaCl I összetétele: 10%-os NaHCCb + szegedi csapvíz és 10%-os NH4CH3COO J bióhumusz 1/3 térfogat nyomokban Fe/III/Cb J arányban. Tehát a talajban előforduló főbb korrózív anyagok: NaCl = mindenütt jelenlevő agresszív korróziós anyag, HCO3 = szilárd korróziótermék képző anyag, NH4CH3COO = a jelenlevő szerves komponensek hatását szimulálja, Fe/III/Cb = a korrózió sebességét növelő komponens." A mintalapokat beütéssel (még az ónozás előtt) folyamatos számozással jelöltettük egyik végükön, míg a másikon felfüggesztésre szolgáló lyukat alakíttattunk ki. A mintalapokat fotózás és mérés után üvegpoharakban az imitált közegbe helyeztük oly módon, hogy a talajkörülményekben is kialakuló folyadék és gáz fázist is rekonstruáljuk. Üvegállványra üveghorgokkal felfüggesztett mintalapok a felületük feléig merültek a korrózív közegbe. Az