Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1992 (Szeged, 1993)
RÉGÉSZET - Béres Mária: 14-15. századi csomorkányi viseletek rekonstrukciója
közepén négy sziromból álló virág van, melyeket csomózással állítottak elő. A szegélydísz elkészítésének technikája vegyes: a már említett fonáson és csomózáson kívül helyenként a hímzés (ferde sávok) és a vert csipketechnika (rombusz belső mezeje) is felismerhető. Tárgyunk minden bizonnyal középkori paszományos munka. A viseletrekonstrukció alapja az, hogy a szegélydísz helyzete, valamint a sírban talált fémszálas textillenyomatok és párizsi kapcsok meghatározzák a hozzájuk tartozó ruhák lehetséges szabását és bizonyos mértékig a számát is. Éppen ezért a rekonstrukció két típusú ruházat feltételezését engedi meg, mindkét változatban három, esetleg két (2. ábra) réteggel számolva 4 . Magam a felső részében szűk szabású, deréktól lefele bővülő, fémszállal átszőtt női ruhát reálisabbnak tartom, mint az összefogott bő változatot. E ruha alatt a nyakkivágása fölé magasodó és párizsi kapoccsal zárt inget viselhettek. A díszes - a nyakkivágás és a mellen lévő hasíték mentén fémszálas szegéllyel hangsúlyozott - ruha felett pedig fémszálak beszövése nélküli, elől párizsi kapcsokkal záródó rövid kozsok vagy nagyobb gallér lehetett (3. ábra - elméleti rekonstrukció). A kaszaperi 73. sírban talált, 5 a mi szegélydíszünkhöz jellegében és méretében hasonló, tompaszögű törésében pedig vele teljesen azonos darab aligha értelmezhető másként, mint egyetlen ruha nyakkivágásának és mellen lévő hasítékának szegélydísze, valamint a mellkas két oldalán lévő rátett díszítése. Mindenesetre a kaszaperi 73. és a csomorkányi 11. sírból két teljesen azonos szabású, valamint hasonló korú és díszítésű ruhát ismerhettünk meg. A csomorkányi 11. sírt aló. század elejénél idősebbnek nem tarthatom, 6 mivel a halott a 15. század utolsó harmadában épített templom Ny-i homlokzatának átépítése után került a sírjába. A fémszálas szegélydísz ritkasága az eltemetett gazdagságára utalhat, míg öltözete gazdag rxjlgári származására világíthat rá 7 . A 16. sírban (4. ábra) egy gyöngyös pártás fiatal leány vázmaradványán a mell alatt, ezüst szállal átszőtt, hátul megköthető szalagos, textil pártaöv (5. ábra) részlete került elő. A finom szálakból, sűrű vászonszövéssel készített, jelenleg kávébarna színű selyemszalag 1,8 cm széles, 25 cm hosszú. Az alap ezüstözött selyemszálakból való átszövésének mustrája geometrikus: ritmusosan ismétlődik a csúcsára állított, középen kitöltött, függőleges szakaszokkal elválasztott négyzet. A szövött szalagot vélhetőleg vászonszövésű selyemmel bélelték ki és a széleket gondosan eldolgozták. E díszes darabot applikálták rá a pártaövet képező textilanyagra úgy, hogy két, ill. egy ezüstözött selyemszál fonásából készített szegélyt varrtak az átszövés alsó szélére, amelyben egy vagy két selyemszálat húztak vízszintesen végig. E szálra, vagy szálak egyikére egymástól 1 cm-re átfúrt apró ezüst lemezkéket, gömböcskéket, ékeket fűztek. Hasonlójellegű pártaövek gyakran kerülnek elő az alföldi középkori templom körüli temetők sírjaiból 9 .
