Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1992 (Szeged, 1993)

TERMÉSZETTUDOMÁNY - Rózsa Gábor: A Kurca folyó színeváltozásai

De ha csak egy pillanatra visszalapozunk - mondjuk - POKORNY Tódor m.kir. térképész 1899. évi hegy vízrajzi atlaszlapjára

1 (élvezve a szürke summerolás, a kék vízrajz és a fekete betűk egyszerűségét), szinte rajtakaphatjuk a Tiszát, amint az Ob, a Jenyiszej, a Lena és a Don mintájára lassan-lassan Keletről Nyugatra vándorolva széles, alacsonyfekvésű sík területet hagy el maga mögött Keleten. Az „Eötvös-effektus"-nak nevezett jelenség magyarázata a Föld forgásának anomáliáira, „zökkenőire" vezethető vissza, és amióta a vüág Világ, létezik és hat - feltehetően most is, és ezután is hatni fog ... A mi Kurcánk esetében tehát igazolva láthatjuk BÉL Mátyásnak a bevezetőben idézett igazságát, hogy a Kurca végső soron csak egy őstisza. Valamikor itt folyt a mai Szentes-Szegvár-Kórógy-Szentgyörgy magasa alatt, és ma már a KécskeAlpár-Csongrád-Csány és Bäks által nevezhető „vízrontotta" partokat nyaldossa. A szabályzás után is gyarkan vált tengerré a „Túlakurcai" rét, melyen keresztül közlekedni - töltések hiányában - csak csónakon, vagy a jég beállta után lehetett. Szentes, Szegvár és Mindszent határának harmada, fele, ilyen Kurcajárta terület lévén nem véletlen, hogy itt az életmódnak is ugyanilyen közös mederből eredeztethető sajátosságai vannak: együtt dominál az ember korai megtelepedése (őskori kultúrák), a viszonylag nagy népsűrűség (leletek mennyisége), ugyanígy a modem korokban a meliorációs tájalakítás volumene. A szabályozás Széchenyi István személyes közreműködésével Paleocapa mérnök tervének jóváhagyásával a legkorábban 1846. szeptember l-jén kezdődött el, a magyartési Magos Zalotánál.

16 De még az előző napi népgyűlésen végleg eldőlt a Kurca sorsa is. Széchenyi kérésére ui. Boros Sámuel főbíró megszavaztatta a Kurca gáttal való ehekesztésének (hibás) tervét, mert az sokkal olcsóbb volt az akkor még elképzelhető zsilipes megoldásnál. Feltölteni, és elbontani a Körösgátat Tésnél, illetve a Tiszagátat Mindszentnél jóformán évről-évre kellett ezután, sőt voltak olyan évek, amikor a Víz miatt, mely másodszor is visszatért, a kinyitott gátat gyorsan behányni, majd újra kinyitni kellett. Ezért egy időben tervezték a Kuczoritól Szentesig ásott mesterséges hajókázó csatorna kiépítését is, de a vasút elkészülte után (1887) már nem lett volna gazdaságos. Végül is - hasonlóan a Kistisza-zsihpkapu katasztrófájához - gyakran meghibásodtak, és amíg a javításuk tartott, ismét kubikmunkával, ún. karika-csatornás gátakkal zárták és nyitották egybe a Kurcát az anyafolyóval. A Kurca tehát a századfordulóra végleg megszelídült. Szintjét alacsonyan tarthatták, ún, „tartángátakkal" elszakaszolva akár le is csapolhatták. Közben megkotorták a sodorvonalát, rőzsepaplannal „állandósíthatták" - itt a víz alatt ui. van egy szemmel nem látható rézsű, amolyan csatorna. A Szentest Csongráddal összekötő utat rövid töltésen toronyiránt lehetett kialakítani Széchenyi út 1861 óta-, a Túlakurcai rétből Alsó- és Felsőrét lett - a Kurca felső- ill. alsó folyása mentén, és a mi kis Vecseri-foki szigetünkből is Széchenyih get lett, befedvén a Vecseri foknak egy szakaszát. Az egykori vármegyei kórház parkján keresztül folyva szűk kis kanálissá lett. (3. kép)