Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1992 (Szeged, 1993)

NÉPRAJZ - Markos Gyöngyi: A gyermekek helye a családban Makón és környékén a 20. század első felében

MARKOS GYÖNGYI A gyermekek helye a családban Makón és környékén a 20. század első felében Előadásomban a témát két oldalról közelítem meg. A gyermekek, ezen belül is a kisgyermekek alvóhelye, valamint a gyermekek helye a felnőttek (elsősorban az anyák) munkavégzése mellett. Ez rövid áttekintését adja vidékünk gyermekbútorainak a múlt század végétől a II. világháborúig, valamint megmutatja a gyermekek családon belül elfoglalt helyét is. Makón kívül Apátfalván, Marosleién, Földeákon végeztem témagyüjtést Születése után az újszülött helye az édesanyja mellett van a „betegágy" vagy „gyerökágy "-ban, amely mind az anyát, mind a gyermeket védte az ártó hatalmaktól. Apátfalván az 1920-as évekig, Makón a századfordulóig használták az újszülött első fekvőhelyéül a szúnyoghálós ágyat, a „boldogasszony ágyát". A keresztelő után, más adatok szerint az avató után került a csecsemő önálló fekvőhelyre, amely térségünkben lehetett: teknő, bölcső, babakocsi. Herkely Károly tanulmányában

2 a teknőbölcsőt a bölcsőtípusok törzsformájának tekinti. Visszaemlékezések ezt a fekvőhelytípust szükségmegoldásnak emhtették. Adataink szerint csak a legszegényebb családok használták. K. Csilléry Klára kutatásaiból tudjuk, hogy a parasztbútorok általában az uralkodó osztály reprezentációs darabjaiból, többszöri átalakulás, változás után, hosszú idő elteltével jutottak el a parasztcsaládokhoz. Szerinte a talpas bölcső, amely Makón és környékén is általánosan használt gyermekbútor volt, a római császárkor idején, a vázas antik ágy továbbfejlesztésével alakult ki. Ekkor még magas, enyhén ívelő lábakon állt, csak később, a 14-15. század folyamán lett alacsonyabb a lába és dőlt meg az oldala, mint korabeli ábrázolások mutatják.

3 A gyűjteményünkben található talpas vagy ringó bölcsők a múlt század végéről és e század elejéről valók. Asztalosmester készítette rjuhafából. A legidősebb adatközlők emlékeztek még arra, hogy a múlt század végén - a festett bútor divatjának megfelelően - Makón is voltak festett bölcsők. Ahogy a szoba bútorzata a századfordulótól polgárosult, úgy követte a bölcső is a változást: egyszerűbb, egyszínű lett (sárga sárgásbarna, zöld). A gyűjteményünkben a század elejéről Apátfalvárói van apró virágdíszes, festett bölcső, amely tükrözi az apátfalvi bútorfestő stílust. A József Attila Múzeum gyűjteményében egyeden állványos bölcső van, amely az előzőektől eltérő típust képvisel. Kerek aljú, rácsos oldalú. Bugyi Ferenc makói bognármester készítette 1926-ban. A bölcső helye az édesanya ágya előtt, illetve a kemence és az ágy közötti részen volt. Szokás volt a bölcső gombjára vagy rácsához madzagot kötni, amit az anya a lábához rögzített és ezzel ringatta éjjel csecsemőjét, ha sírt. Adataink szerint csak a leggazdagabb réteg használta a csecsemő fekhelyéül a vessző babakocsit. A tízes évektől találkozunk használatával Makón. Kb. 80 cm magas, bölcsőszerű, vesszőből font tárgy, fém vázon négy kerékkel. A szegényebb családok a jobbmódúaktól örökölték.