Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1992 (Szeged, 1993)

NÉPRAJZ - Fodor Ferenc: A paraszti gazdálkodás változása

szintén komoly gépesítettséggel rendelkeznek, mely elengedheteüen a gabona és a ktüönböző takarmányféleségek betakarításához. Speciális jelenség a Kiskunfélegyháza környékén kialakult libanevelés. A körbeszántott tanyák lakosságának jó megélhetési forrásává vált, mivel sem a város, sem a termelőszövetkezet nem biztosított megfelelő megélhetést. Könnyítette ezt a szervezett takarmány ellátás és az értékesítési lehetőség, általában tömésre nevelnek. A hasznot a toll és a súlygyarapodás biztosítja. A megtermelt jövedelmet - ellentétben a zöldségtermesztő tanyákkal - nem az "állóeszközök" fejlesztésére, hanem a városi házra, illetve kényelemre költik. Végül is megállapíthatjuk, hogy a jószágtartásból élő gazdaságok ugyanúgy tudták magukat függeüeníteni a téesz- vagy vállalati munkahelytől mint a zöldséggyümölcstermelésből élők. A különbség csupán annyi, hogy ez nem igényelt annyi kísérletezést, tanulást, mozgékonyságot és tőkebefektetést. Habár nem tartozik a vizsgált területhez, mégis a Imgyományokkal rendelkező zöldségtermelő vidékek közül szeretném még megemlíteni Szentest és Gyulát. A kezdetek itt is a bolgárkertészekhez fűződnek. Szentesen a Kurca-menti dohánytermelők tanulták el és vitték tovább. A szabadföldi termelést itt korán fölváltotta a 12 fóliakertészet. A magángazdaságok azonban itt nem tudtak elszakadni a téesztől. Gyulán a 19. század második felétől vannak adatok a zöldségtermesztésre. Sváb, majd bolgárkertészek bérelt földön kezdtek gazdálkodni. Az 1920-as években mind több helybeli termelő tanulta el a mesterséget. Üvegházakat (ablakokat) építettek ahol már primőrt is termeltek. Már az 1930-as években intenzíven öntöztek robbanómotorok segítségével. Főtermény a paprika, paradicsom, saláta, káposzta, uborka volt. A mezőgazdaság átszervezésekor 280 kertész lépett be a téeszbe. 1960-ban a belterületen egészségügyi okokból betiltották az üvegházi hajtatást. Ez a termelés szempontjából mégis pozitív eredményt hozott, mivel így rákényszerítették a termelőket arra, hogy a lótrágya helyett modemebb fűtési megoldásokat alkalmazzanak.

13 így mintegy évtizeddel megelőzték a Csongrád megyei termelőket. Mára nagy szerepet játszik a szabadföldi fehér- és paradicsompaprika termelés is, Az önálló falusi és tanyai gazdaságokban az elmúlt két évtizedben végbement változás nagyban hatott a falvak társadalmára, az emberek gondolkodására. Megváltoztak az értékkategóriák is. Nem a földtulajdon nagysága és minősége számít, hanem a falusi ház kivitele, a gazdaság technikai felszereltsége, a fóliasátrak nagysága és a szakmai ismeret. Ki hitte volna, hogy - amikor 1972-ben a kecskeméti konferencián arról vitáztak hogy érdemes-e villamosítani a tanyákat erre a kis időre - bő két évtized elteltével ezekben a tanyákban központi fűtés lesz, háromfázisú vihanymotorokkal meghajtott önjáró öntözőberendezésekkel locsolnak, vagy teljesen automatizált fűtési rendszerrel ellátott fóliasátrakban termelnek, az udvaron pedig több tonna teherbírású teherautó, egy-két személyautó, traktor, pótkocsi és különféle munkagépek állnak'.'