Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1992 (Szeged, 1993)

TÖRTÉNETTUDOMÁNY - Zombori István: A pusztaszeri ünnepségek 1945 után

ZOMBORI ISTVÁN A pusztaszeri ünnepségek 1945 után Pusztaszer, hírnevének, ünneplésének története a múlt század végi ezredéves eseményektől az Árpád Egyesület tevékenységén át elég jól követhető egészen a II. világháború végéig. Ezekre itt, most nem kívánunk kitérni.* Annál nehezebben rekonstruálható az 1945 utáni időszak, mert a hivatalosan elérhető források mellett számos olyan, ma nem hozzáférhető anyag megismerésére lenne szükség (Központi Bizottsági ülések, a döntésben résztvevők visszaemlékezései, stb.) amelyeket csak elkövetkező évek kutatása végezhet el. Egy áttekintés készült eddig, de ez inkább a hivatalos pohtikai események szintjét összegezte (Koncz János: Egy hagyomány születése és épülése. In: Ópusztaszer, Bp. 1988, 207-224). A jelen írás egy vázlatnak tekinthető, amelyet a kutatásoknak pontos részletekkel keh kitölteni. A II. világháború véget vetett az ünneplésnek, a felszabadulás után megszűnt az Egyesület is. Az új kormány tagjai maguk is tisztába voltak a Pusztaszer név jelentőségével, és az ország népének megnyeréséért folytatott harcban éltek is vele. Az ideiglenes hatalom a bizonytalan viszonyok közepette kereste a meglévő tradíciókat, igyekezett tartalmi és formai elemeket találni, amelyek egyrészt saját legitimitását igazolják, másrészt érzelmileg is közelálltak az állampolgárokhoz. Közismert a pohtikai motivációja az 1945-ös földosztásnak. A Dunántúlon még zajlott a háború, az ottani lakosságot meg kellett próbálni elcsábítani a németek oldaláról. Ezért szabott olyan földbirtoknagyságokat, amelyek a földdel rendelkező birtokosok egy részét is megnyerhette, másrészt az antifasiszta harcban résztvevő nagybirtokosoknak is ezért ígért jelentős birtokrészt megtartani. Az érzelmi hatás kedvéért vitték a jelképes földosztás megindítását Pusztaszerre. Mindaz a pozitív nemzeti hagyományélmény, amely e helyhez kötődött, arra volt hivatott, hogy a földosztást és az új hatalmat legitimálja. Ezért kívánták a földosztás ünnepélyes, országos kezdetét itt megrendezni, amire 1945. március 29-én került sor. Ezzel az eseménnyel, - a szándékos utalással az első honfoglalásra - az 1945-ös második alkalmából, megkezdődött Pusztaszer új korszaka. A háború után az Árpád Egyesület nem működött, nem volt aki az ünnepségeket szervezze. Adataink szerint egy alkalommal, 1948 szeptemberében került sor újabb rendezvényre, más adatok szerint 1946-ban is volt egy ünnepség. A földosztás után a hatalomra törő kommunista vezetésnek nem volt szüksége ilyenféle népünnepélyekre, nem is szólva a két háború között kialakult „szobori búcsú" vitathatatlan vallási kísérő elemeire. A Rákosiék által beindított kolhozmozgalom pedig nem engedte, hogy az 1945-ös földosztás során létrejött sok kisparaszti birtokos magát, illetve a földhöz jutást ünnepelje. így *Ezen írás szerzőjének készen áll kéziratban egy nagyobb terjedelmű áttekintése e témáról. Ez azonban részét képezi a Pusztaszer 16-20. századi történetét feldolgozó monográfiának, így az egész megjelentetése bizonytalan.