Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1992 (Szeged, 1993)

TÖRTÉNETTUDOMÁNY - Sipos József: A Magyar Nemzeti Bizottmány tevékenysége Szegeden 1919. augusztusában

mánynak" Erre P. Ábrahám Dezső azt válaszolta, hogy „ha a budapesti kormány ugyanazt az irányzatot folytatja, ...amely irányzatok vezettek bennünket kormányzati tevékenységünkben, akkor... esetleg a két kormány fuzionálni fog. Azonban ...amennyiben azt látjuk, hogy a budapesti kormány nincs a demokratikus alapokon haladó polgári irányzat mellett," akkor ellenzékbe megyünk. Ezután gr. Zichy Aladár, elnöki előterjesztése alapján az MNB működését beszüntette. Ugyanakkor a szegedi kormányra bízták, hogy „miképpen kívánja a budapesti kormánnyal az ország megmentésére alkalmas együttes akciót megkezdeni és folytatni. Felszólították a nemzetet, hogy "egy táborba tömörítve segítse József királyi herceget és a jövendő kormányt a nemzet újjáépítésének nehéz munkájában. "10 Másnap augusztus 13-án kora reggel Horthy repülőgépen elindult Siófokra. Az Ábrahám-kormány tagjai pedig - egy zsúfolt vasúti kocsiban elutaztak Budapestre. P. Ábrahám tárgyalásokat kezdett Friedrichkel, aki azonban nem kívánta a szegedi kormányt beengedni a hatalomba. 1919. augusztus 15-én az antant nyomására a Friedrich-kormány azonban újjáalakult. Ebben - közvetítése eredményeként - gr. Teleki Pál békeügyi miniszter lett. A 48-as függetlenségi pártot pedig Lovászy Márton külügyminiszter képviselte. Az Ábrahám-kormány augusztus 18-án tartotta meg az utolsó tanácskozását. Itt P. Ábrahám tájékoztatta a többieket, hogy „Friedrich a szegedi kormányt jogelődjének ismeri el, összes ténykedését vállalja, a szegedi kormány által kinevezett tisztségviselőket átveszi, a miniszterek címét, rangját akceptálja."

11 Ezekután augusztus 19-én a szegedi kormány lemondott. Augusztus 23án az antant nyomására József főherceg is lemondott és 27-én megalakult a harmadik Friedrich-kormány. JEGYZETEK 1 Paál Jób: A száz napos szegedi kormány (Az ellenforradalom története) Bp. 1919, 60.p. (témánkhoz az 56.p.) Újlaki Antal: Szeged a forradalomban és a nemzeti feltámadásban. Szeged, 1921, 156.p. (témánkhoz a 147.p.)Dr. Kelemen Béla: Adatok a szegedi ellenforradalom és a szegedi kormány történetéhez, (1919). (Naplójegyzetek és okiratok). A szerző kiadása. Szeged, 1921. (témánkhoz a 456.p.) Hoüós Ervin - Lajtai Vera: Horthy Miklós a fehérek vezére Kossuth Könyvkiadó, 1985, 296.p. (témánkhoz az 51.p.) 2 OSZK Hírlap-tár. Röpiratok és kisnyomtatványok gyűjteménye. .Az MNB jegyzőkönyvei. 3 Az MNB első országos ülése Szegeden (Jegyzőkönyv 1-2. p.) 4 Az MNB hannadik országos ülése Szegeden (Jegyzőkönyv 1. p.) 5 Az MNB első országos ülése Szegeden (Jegyzőkönyv 5-11. p.) 6 Az MNB második országos ülése Szegeden (Jegyzőkönyv 1-5 p.) 7 Szegedi Napló, 1919. VÏÏI.9. 8 Dr. Kelemen: 456.p.