Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1992 (Szeged, 1993)

TÖRTÉNETTUDOMÁNY - Sipos József: A Magyar Nemzeti Bizottmány tevékenysége Szegeden 1919. augusztusában

fő (köztük Somogyi Szilveszter és Taschler Endre) képviselte. A Szakszervezeti Tanács részére 10 hely volt fenntartva, a keresztény szocialista szakszervezeteket öten képviselték. A pohtikai pártok közül a Földműves- és Kisgazdapártot 7 fő (köztük: őrgróf Palkvicini Sándor, Héjj Imre és Schanal József központi titkárok), a 48-as függetlenségi pártot 8 fő (köztük: Becsey Károly, Pap Róbert, Wagner Károly), a Keresztényszocialista Pártot 8 fő, a Nemzeti Egyesülés Pártot 8 fő (köztük Zsilinszky Endre), a Magyar Polgári Pártot 8 fő (köztük: Zsirkay János) képviselték. A szegedi szociáldemokrata párt részére 8 hely volt fenntartva!

3 E vázlatos felsorolásból is látható, hogy az MNB már megalakulásakor egy konzervatív szervezet volt. Hiszen tagjainak egy része a dualista uralkodó ehthez tartozott, köztük grófok, bárók, nagy- és középbirtokosok. Másik része - döntő többsége - a konzervatív érdekképviseletekhez, pártokhoz és szervezetekhez tartozott. És csak egy kisebbsége tartozott a hberális elveket valló, polgári demokráciát akarókhoz. Az MNB összetételének konzervatív jellegét méginkább kidomborította az, hogy a szegedi szociáldemokrata párt, a Szakszervezeti Tanács és a Vasutas Szövetség nem delegált a testületbe senkit. Hogy is tehették volna meg? Az egyet jelentett volna a szegedi ehenforradalmi kormány támogatásával. Akkor, amikor még Budapesten a Peidl-kormány volt hatalmon, ez - mint látni fogjuk - igen zavarta az MNB vezetőit. A szegedi szociáldemokrata munkások azonban a Peidl-kormány bukása után sem csatlakoztak az MNB-hez. Annál inkább a konzervatív és szélsőjobboldali szervezetek és politikusok. Augusztus 10-én gr. Zichy Aladár elnök javaslatára újabb 35 fővel egészítették ki az MNB-t. A szegedi Lloyd-társulatot 2 fő, az Ipartestületet újabb 2 fő, a Mérnökegyletet 1 fő képviselte. A keresztényszocialistákat 2, a földműves pártot 1, a 48-as függetlenségi pártot 3, a Nemzeti Egyesülés Pártot 2, a Magyar Polgári Pártot is 2 fővel egészítették ki. Ugyanakkor a szegedi Antibolsevista Comité (továbbiakban - ABC) 10 főt, a Székely Nemzeti Tanács 5 főt, a Nemzeti Egyesülés Ligája 2 főt, a magyarországi községi kör- és segédjegyzők egyesülete 2 főt, a volt parlamenti képviselők 1 főt (Meskó Zoltánt) delegálták a MNB-be.

4 Az MNB konzervatív, legitimista, szélsőjobboldali csoportjainak megerősödése természetesen kapcsolatban volt az országos pohtikai helyzet alakulásával. Mindez az MNB konzervatív, legitimista, szélsőjobboldali csoportjai és a liberális elveket valló Ábrahám-kormány közötti konfliktusok kiéleződéséhez vezetett. Az MNB kezdeti tevékenysége Az MNB elnökének gr.Zichy Aladárt, alelnököknek: dr. Kószó Istvánt, báró Solymossy Lajost és Vajas Józsefet, jegyzőül: Perczel Móriczot, Horváth Elemért, Lippay Györgyöt és Héjj Imrét, háznagynak: Muzza Gyulát választották.