Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1991 (Szeged, 1992)

TÖRTÉNETTUDOMÁNY - Erdélyi Péter: Újabb adalékok a csongrádi Kossuth-levelekhez

Hogy az újabb dokumentumokat összefüggésbe tudjuk hozni az eddigiekkel, idézzük fel a kilenc levél rövid tartalmát. Kossuth a csongrádi örökváltság pénzügyi fedezetét egy Besnard nevezetű francia bankügynök által próbálta biztosítani. Ennek reális alapját az jelentette, hogy Besnard 12 millió forintot jegyzett a vukovár-fiumei vasútkötvényekből, egyelőre azonban csak nyilatkozat formában.7 Kossuth hangja ezért is bizakodó; azzal nyugtatja a csongrádiakat több levelében is, hogy "válogathatunk az utak és emberek közt, kiktől a pénzt kegyetek elfogadják, s Besnard úrtól nem függ a siker, mert őt, s ha kell más tízet is nélkülözhetünk".8 Viszont 1845 november végén már kénytelen beismerni: Besnard "francia könnyelműséggel" szavát megszegte, s ezért a kölcsön ügye mélypontra jutott. S így kénytelen egy újabb tervet készíteni a hitelügylet lebonyolítására, amelynek lényege a következő: a Magyar Kereskedelmi Társaság közvetítsen az európai bankok és a csongrádiak között. De ennek akadályozója lesz az 1846-ra kialakuló kontinensméretű gazdasági krízis. Kossuth még egy kis közgazdasági tanulmányt is beépít a fent idézett levelébe, amellyel aprólékos részletezéssel tájékoztatja megbízóit a kedvezőtlen helyzetről. Mindezek mellett bizalma lankadatlan, szerinte, ha "ég, föld összeesküdnék is ellene", a Kereskedelmi Társaság megszerzi a kölcsönt, de addig is 40000 pengőforintot előlegez az örökváltság bonyolítására.9 Azonban ez a lehetőség is zsákutcába jutott , ugyanis a társaság Kossuth által is nagyra értékelt igazgatója, ifj. Szabó Pál sikkasztott, és külföldre szökött. Minden remény elszállt. Kossuth most már nem ígér, hanem keserűen bevallja: "Szabó annyi bajt hagyott ránk, annyira megingatta külföldön a magyar hitelt, hogy e percben minden további lépésem haszontalan lenne. "10 Itt és így szakad vége 1846 október 26-án a Csongrádra küldött leveleinek. Kossuth további közreműködéséről tehát nincs forrásértékű dokumentumunk. Kossuth ügyvédi karakterének hiteles felvázolásához is biztos forrásként használhatjuk a leveleket, hiszen minden soruk arról tanúskodik, hogy írójuk aprólékos, mindenre kiterjedő figyelemmel foglalkozik a csongrádiak ügyével, alaposan és részletesen ismerteti az előttük álló lehetőségeket, érvelve az ésszerűbb megoldások mellett. Tisztességesen és becsületesen feltárja a gazdasági-pénzügyi gondokat is, és végül: nem ridegen, személytelenül, hanem érző egyéniségként intézi az egyre kilátástalanabb ügyet. Ezek után kanyarodjunk vissza azokhoz a levelekhez, amelyek mintegy holdudvarát alkotják a kilenc levélnek.