Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1991 (Szeged, 1992)
NÉPRAJZ - Fári Irén: Tömörkény, a néprajzi tár megszervezője
70 Fári Irén anyagot, látta az eredeti terv tarthatatlanságát, miszerint a látogató forgalom a belső csigalépcsőn bonyolódna, látta a földszinten levő hírlaposztály részbeni fölköltöztetésének elkerülhetetlenségét, üj teremőrök alkalmazását, bútorok készíttetését, és a mindezekkel járó plusz szervezési feladatokat, kiadásokat, és közben a tárgygyűjtést változatlan intenzitással folytatni kellett. Segítséget, választ bizonyos kérdéseire a főfelügyelőségtől remélt, 15 de onnan semmitmondó, csodálkozó választ kapott: "Legyetek eredetiek !!! Csak nem lehet Magyarország minden néprajzi osztálya egy kaptafára készült, - írja Semayer Vilibald, a Nemzeti Múzeum igazgató őre, a főfelügyelőség megbízottja. - Gondolkozzál egy-két napig a néprajzi osztályod sorsán s gondolj ki valami Tömörkény Pista szerint való fölállítási elvet. "16 Tömörkény válaszlevelében önérzetesen megvédte a kissé nehézkes, bonyolult városi ügyintézést, főleg ha nagy értékű közvagyonról volt szó. A főfelügyelőség nagyon laza szakmai irányítását inkább a "vidéki múzeisták" lebecsülésének vélte.I 7 A néprajzi kiállítás 1908 december 18-án nyílt meg az emeleten látható iparművészeti társaság háziipari és népművészeti időszaki kiállításával egy időben. A korabeli Szegedi Napló így írt erről: "A gyűjtemény a kultúrpalota földszinti helyiségeiben van kiállítva, legalább részben. Mintegy kétharmadát helyszűke miatt egyelőre raktári lag kezeleik, míg az intézet tervezett államosítása és kibővítése megtörténik. Az ősfoglalkozások és a kisipar meg a népművészet köréből kiállított tárgyak két nagy termet foglalnak el, a harmadikba parasztház van beleépítve: tiszta szoba, konyha, kamra, ezek berendezve, amabba egész alsóvárosi parasztfamília beleállítva, művészi kivitelű figurínók alakjában. "18 A kiállítás fogadtatásáról a leghitelesebb és mértéktartó forrást, Tömörkényt idézzük: "A városi múzeum újonnan megnyílt néprajzi osztályát a közönség igen erősen látogatja a nyitási napokon, olyannyira, hogy az úgynevezett vészkijárat nyitvatartása is szükségessé vált, amellett a közönséget csak turnusonként lehet csak beereszteni. [...] Kérem ennélfogva, hogy arra az időre, míg az új osztálynak mint újdonságnak az ingere elmúlik két újabb őrt alkalmazzon a város és a bejárat elé egy rendőrt állítson. "19 A kiállítás berendezésével a 25 ezer koronás államsegély maradékát is elköltötték és a következő években csak az évi 600 korona néprajzi államsegélyből gyarapították a gyűjteményt. A gyűjtemény megszervezésének történetét itt le is lehetne zárni. Utószóként azonban ide kívánkozik Malonyay Dezső levele, amit 1914 június 17-én írt Tömörkénynek. Malonyay mint a Magyar nép művészete c. kötet szerkesztője fordult Tömörkényhez. Részlet a levélből:
