Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1991 (Szeged, 1992)

TERMÉSZETTUDOMÁNY - Gaskó Béla: Csongrád megye védett Carabidáiról

azidiumokra), részben megsemmisül. A benépesedés ezekről az azidiumokról, és a mentett területekről történhet (Avasi 1987, Erdős 1935, Gallé-Győrffy-Hornung 1982, Stiller 1934, Vánky-Vellay 1894). Kisebb árhullámok után (és szabályozások előtt ez volt a jellemző) a Carabida cönozisok többsége néhány hónapon belül újjáalakulhat (Avasi 1987). Ezzel a benépesülési modellel nem magyarázható a Maros hullámterén illetőleg annak mentett részein is fellelhető Carabus cancellatus graniger populációk megtelepedése. Mint az a II. József korabeli I. katonai felmérés vonatkozó szelvényeiből továbbá a Zacharias Johann Sax féle 1787. évi térképből kiderül a Tisza és Maros-völgy ártere a szabályozások előtt alapvetően különbözött egymástól. A térképek a Tisza-vidéket negykiterjedésű mocsárnak jelölik nagyon kevés erdőfolttal. A Maros-mentét az erdélyi hegyektől Marosleiéig (gyakorlatilag majdnem a torkolatig) végig erdőségek kisérték. A korabeli leírások (Bél 1732/a. Palugyai (1855) a Tisza Csongrád megyei szakaszán az egységes nádtengert említik. Bél Mátyás (1732/a) a megyénkben csak néhány apróbb fűz folttal találkozott. (Két társulás a Salicetum triandrae és a Salicetum albai-fragilis valószínűsíthető.) Csanád megye leírásakor (Bél 1732/b.) a Maros ártéren tölgyesekről is szól. (Vsz. Fraxino-pannonicae-Ulmetum) A két tájegység kötötti különbség a szabályozások módosító hatása ellenére napjainkig fennáll. A hűvösebb mikroklímájú hullámtéren (Andó 1969) a "zöld sávban" a Carabus cancellatus graniger le tudott húzódni egészen a Maros folyó torkolatvidékére. A Carabus cancellatus graniger areája sávként nyúlik be a Carabus cancellatus tibiscinus areájába, amiből két dolog közetkezik: 1. A Carabus cancelatus graniger hullámtéri és mentett oldali populációja az alfaj szempontjából area-peremi helyzetű. 2. A hullámtéren kívüli niche-ekben nincs akkora rés (talán épp az ott élő Carabus cancellatus tibiscinus populáció miatt), hogy a Carabus cancellatus nagyobb területeken megtelepedjen. A Carabis clathratus Csongrád megyei elterjedése meglehetős nagy átfedést mutat az egykori árterekkel, bár bővebb azoknál. A Duna-Tisza közi homokháton megközelítőleg Asotthalom vonalában a sömlyékeken a Carabus clathratust a Carabus violaceus rakosiensis váltja fel. Megkockáztatható, hogy ez az "ősmátra jellegű" elterjedéssel bíró faj a Carabus clathratus (egyik ?) kiegészítő faja.