Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1991 (Szeged, 1992)

TÖRTÉNETTUDOMÁNY - Halmágyi Pál: Kutatási kérdések az 1956-os makói eseményekkel kapcsolatban

négy középiskolát végzett, a II. világháborúban sorkatonaként résztvett, s sebesülése miatt 74 %-os rokkant, 1947-től 51-ig MKP ill. MDP tag, városi kisegítő, majd IBUSZ irodai alkalmazott férfi volt. 1957 február közepén a karhatalmisták beidézték, s oly súlyosan bántalmazták, hogy utána agyrázkódással feküdt a makói kórházban. Végül 6 hónap börtönt kapott, amit teljes egészében kitöltöttnek vettek az előzetes letartóztatással. Az ambrózfalvai paraszt ember, aki kivitte motorján a makói fiatalok által adományozott zászlót és azt népgyűlés keretében adta át falujának, majd a községi Nemzeti Bizottság elnöke lett, 41 éves, vagyontalan földműves, korábban napszámos és részes arató, 1944-48-ig orosz fogságban lévő férfi volt. Bár 1957 február l-ig tanácselnöke is volt a falunak, két év börtönt, három év közügyektől való eltiltást és teljes vagyonelkobzást kapott. A csillagokat a makói középületekről leverők közül az egyik 25 éves, menhelyen nevelkedett, téglagyári segédmunkás, államigazdasági traktoros volt. Egy év 6 hónap börtönt és két év közügyektől való eltiltást kapott. 6. Visszaemlékezések. A már elkészített magnófelvételek közül kiemelnénk a pedagógusok városi bizottságának volt tagjával, a szobordöntés egyik résztvevőjével, a volt városi tanácselnökkel, a volt későbbi járási tanácselnökkel, a városi Ideiglenes VB. titkárával, a volt városi rendőrkapitánnyal, egy volt rendőrnyomozóval, korábban AVH-al, az MSZMP egyik szervezőjével, a gépgyári munkástanács elnökének özvegyével készített interjúkat. Ellenben kitért a nyilatkozat elől a volt járási párttitkár, a volt városi MDP-titkára, aki pl. levélben közölte, hogy "... a hivatkozott forrásmunkákban foglaltakon túl, más érdemi tájékoztatással nem tudok szolgálni." A makói posta akkori vezetője szintén nem volt hajlandó interjút adni, bár rögzítés nélküli beszélgetésen néhány fontos adattal mégis segítette munkánkat. Feldolgozások: Melyek azok a forrásmunkák, amelyek kutatott korszakunkra felhasználható adatokat tartalmaznak? Elsősorban a "Makó az első felszabadult magyar város" című munka III. kötete, melyben Tamási Mihály 8 oldalon dolgozza fel 1956-ot ill. adatokat találhatunk még, a szintén tőle származó 6 oldalnyi 1957-58-ról szóló részben. Érdeklődéssel várjuk, hogy a megyei levéltárba került megyei pártarchívum anyagában milyen további forrásokat találunk Makó város