Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1991 (Szeged, 1992)

TÖRTÉNETTUDOMÁNY - Halmágyi Pál: Kutatási kérdések az 1956-os makói eseményekkel kapcsolatban

b. üzemek vonalán c. TSZ-ek vonalán d. intézmények vonalán e. iskolák vonalán f. értelmiség körében g. általában a lakosság között 11. Mi volt a helyzet a honvédségnél? 14. Mi volt a pártagokkal? 28. Kik szítottak a sztrájkra és mi volt az oka? 32. Milyen visszaélések történtek az összegyűjtött pénzzel és áruval kapcsolatban? " "Lehetőleg minden állítás alá legyen támasztva és lehetőleg név feltüntetésével" adják meg a válaszokat mondta az utasítás. Külön kérdés sor vonatkozott a november 4-e utáni napokra. 15. "Hogyan néz ki a közellátás megszervezése? 16. Régi vezetők visszaállítása hogyan néz ki? 23. Raci végrehajtása? "Természetesen a megyékben lezajlott események függvényei voltak az országos eseményeknek, így az értékelést annak figyelembevételével kell eszközölni és értékelni,... hogy azok reálisak legyenek." Fejeződik be e jótanáccsal a kitöltési utasítás. A makói levéltár megőrizte a járás községeinek jelentéseit, a makói járás összesítő jelentését és Makó város jelentését. b) A Nemzeti Bizottság 1956 október 29-én alakult meg a városban. A 70 fős bizottság névsora szerencsére fennmaradt, mint ahogyan az október 30án kibocsátott kiáltványa is. Ezen a napon "költözött be" a Nemzeti Bizottság a városi tanács épületébe. Bár intézkedéseiről nagyon gyér számú irat maradt fenn, de megvan az október 30-i intézkedés a városi vezetékes rádió győri, ill. miskolci adóra való átállításáról, az október 31-i rendelkezése a régi fegyvertartási engedélyek bevonásáról, ill. a városi darálók tulajdonáról és használatáról. Október 31-én tartott ülésének jegyzőkönyve is megmaradt, mely feljegyzés rögzíti a tanácsi dolgozók felesküvését. November 5-én, egyik utolsó intézkedéseként a Nemzeti Bizottság elrendelte, a városi vezetékes rádió átállítását a Szabad Európa hullámhosszára.