Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1991 (Szeged, 1992)

TÖRTÉNETTUDOMÁNY - Sipos József: Csanád megye közállapotairól – 1919 elején

tátorai "szigorúan tartják magukat a kapott utasításokhoz... rendet, fegyelmet teremtenek és a népköztársaság megszilárdításán dolgoznak". Miért kellett mindezt elmondani ? Mert ezután a nézeteltérés után a kormány azt a feladatot adta az OPB-nak, hogy vármegyénként mérjék fel az ország gazdasági-társadalmi-politikai-kulturális helyzetét. Az OPB e témaköröket átfogó kérdőívet szerkesztett, azokat 1919 január 15-én kiküldték a községek vezetőségének és kérték kitöltését. Az így kapott adatokat vármegyénként összesítették. Egy ilyen megyei jelentést tartalmaz az általunk alább közölt dokumentum is. Jelentés Csanád vármegye közállapotairól, az 1919. január 20. február 15. között kiállított kérdőívek alapján. A megye területén 29 község van, 15 község küldött bejelentést. Az egész megye lakosainak száma 145218, a 15 községé 48992. A lakosság viselkedése. A lakosság hangulata egészben véve nyugodt. Egyes helyeken, mint Battonyán és a központi járás területén a leszerelt katonák fiatalabb korosztályai dolgozni nem akarnak. A nyugtalanság fő oka az általános bizonytalanság és a közszükségleti cikkekben mutatkozó nagy hiány. A járás egész területén antiszemita áramlat észlelhető, Pitvaros és Csanádalberti községekben pedig erős jugoszláv mozgalom van. E községek lakói a nagylaki tótokkal és csehekkel összeköttetést tartanak fenn és a magyarság ellen határozott agresszivitással lépnek fel. 2 Közigazgatás működése. Kevermes községben az elöljáróság munkaerő híján nem működik. Battonya községből az ottani Nemzeti Tanács határozata folytán a főjegyző és az írnok eltávozott. Pártmozgalom Szociáldemokrata párt 3 községben: Kevermes, Battonya, Tornya, Kisgazdapárt 2 községben: Kevermes, Nagymajláth, Károlyi párt 1 községben Battonya, Mezőffy párt 1 községben: Magyarbánhegyes. Három községben nincs pártszervezet.