Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1986. (Szeged, 1987)

TÖRTÉNELEM - Csányi István: A szentesi örökváltság teljesítése

földtehermentesitési alapból, de a 80-as évekig elhúzódó viták mér Itt sem jártak számottevő eredménnyel. A Károlyiaktól visszanyert pénz pillanatnyi segítséget jelentett. A váltsági törlesztéssel harminc évig küszködő város ugyanis a nagy cél elérése után pénzügyileg összeomlott. A törlesztésre felvett kölcsönök összege már negyedmillió forint volt, a város teljes adóssága pedig félmillióra rúgott. A pénzügyminisztérium zár alá helyezte a város pénztárát és elrendelte a végrehajtást. Az azonnal kifizetendő 82 000 forintot 20 ingatlan jelzálogként való lekötése mellett Hoffmann József pesti kereskedőtől szerezte meg a város. Újabb ingatlanok eladásával, 48 százalékos pótadó kivetésével leküzdötték a pénzügyi válságot, de a hatalmas adósságok törlesztése az 1390-es évekig húzódott. Szentes örökváltságának története számos tanulsággal szolgál. Jellegzetes példája annak, hogy kellő felhalmozott tőke hiányában katasztrofális következményei lehettek egy ilyen lépésnek és ez óvatosságra kell, hogy intse a kutatót. Általában a hasonló korai örökváltsági szerződéseket hajlamosak vagyunk úgy értékelni, hogy azok megnyitották az utat a megváltakozott város előtt a polgári fejlődés felé, kedvező lehetőséget adtak a tőkés gazdaság kibontakozásához. Szentes példája azt mutatja, hogy a váltság ténye önmagában még nem elegendő ehhez. A mi esetünkben a szabadságért vállalt túl nagy ár éppen a további fejlődés megakadását, de legalábbis beszűkülését eredményezte. Tartósan megcsapolta az esetleg felhalmozódható tőkét és évtizedekig, Szentesen például majdnem a századfordulóig megakadályozta a nagyobb arányú tőkés fejlődés kibontakozását. A jogi lehetőség gazdasági lehetetlenséggé vált.