Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1986. (Szeged, 1987)

TÖRTÉNELEM - Rózsa Gábor: A török ellen vívott fegyveres harc nyomai kéziratos térképeinken

40 kérdése, melynek 1698. évi meglétéről tudtunk, de Hrenkó Pál /Lázár-deák érmes/ térképtörténészünk legújabb kuta41 tásai szerint azt egy bolognai tervrajzon már 1697 őszén "eltörölték", vagyis mint minden Tisza- ill. Maros-bal42 parti erődítményt - elrombolták. A nóvumnak számító ábrázolás a Műemlékvédelem 1986/1-es számában, a Szegedmonográfia 1. kötetének megjelenése után alig 3 évvel látott napvilágot. 43 G. de 1 ' ISLE és Guillome de 1'

ISLE két különböző /hadmérnök és kartográfus/ vagy azonos személyének kérdése szintén eldöntendő, talán egy 1686 előtti erődábrázolást tisztelhetünk alakhelyes vázlatában, melyen 44 Szolnok, Szarvas és Arad várai Szegeddel egyidőben ábrázolva talán éppen egy "igazi" mérnöki hadi-kémjelentés protokollumai. 45 Nem ártana beszerezni a Reizner óta ismert, azóta máso latban se létező CROIX-PAITIS-féle 1713-as tervet, ahol tudjuk a piros szín a megszűnő, a sárga pedig a tervezett erődítési vonalakat ábrázolták, hisz a terv alapjául szol47 gáló "felmérés" még megvan! 48 További óvatosságra intene néhány közismert térkép és tervrajz tüzetesebb vizsgálatának igénye. Az ismeretlen kéztől származó látképes terven például az ún. "kaputornyos" budai kapun lyuk tátong, toronynak semmi nyoma, 50 így hát ez a kiváló barokk órás-madaras torony vajon mi51 tói "középkori eredetű"? Megvizsgálhatjuk a monográfiában sajnos életlen képet itt és most élesen! 52 Az "Árkon" - vagyis az Eugen-sánc 1724-es tervezése a város tömbjeinek települése az árkon belül, a helyben meglevő, és a messzi gyűjteményekből még meg sem szerzett anyagok összevetését kívánná, hogy törökkori előzményeinkre élesebb fény derüljön, itt Szegeden is. 54 Megyénk elpusztult, elnéptelenedett falvai MIKOVINY Sámuel 1730 utáni, Bél Mátyás földrajzához készített térár