Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1986. (Szeged, 1987)

RÉGÉSZET ÉS EMBERTAN - Lőrinczy Gábor: Szegvár területének X-XI. századi településtörténeti vázlata

das-ér esetében igaz, mert vízgyűjtő területe egy hatalmas lefolyástalan terület, a mai Szegvár-Mindszent-Hódmezővásárhei

y és Derekegyháza közös határában volt. Ha valaki Vásárhely felől a böldi réven akart átkelni, csak s Tisza árterét szegélyező magasparton közlekedhetett. Ennek az útnak a vonalát jól jelzi az innen ismert X. 21 századi temetők sora: Hódmezővásárhely-Szőlőhalom, 21 2"? Hmvhely-Vásártér, Mindszent-Koszorúsdűlő, *" Mind23 szent-Ludasoldal, Szegvár-Hevesi V. föld

je,-Oromdűlő,?4 -Szőlőkalja, Szentes-Kossuth u . *" Mindezek alapján valószínűsíthető, hogy területünkön is a honfoglalást és az államszervezést követő megtelepedés és az állandó falvak létrejöttében a természetföldrajzi adottságok mellett lényeges szerepe volt a korabeli úthálózatnak. Jegyzetek 1 Kurucz Katalin: Szegvár régészeti topográfiája és településtörténete. Szakdolgozat. Kézirat a 3ATE Ókortörténeti és Régészeti Tanszékén. Szeged 1976. 2 Széli Márta: Elpusztult faivak, X-XVII. századbeli régészeti leletek Csongrád vármegye területén. Dolg. 1943. 181. 3 Fehér Géza - Éry Kinga - Kralovánszky Alán: A KözépDuna-medence magyar honfoglalás-és kora Árpád-kori sírieletei. Régészeti Tanulmányok II. Bp. 1962. 70.o. 4 Kovalovszky Júlia: Régészeti adatok Szentes környékének településtörténetéhez. Rég.Füz. 5/1957/67.0. 5 Csalog József, Rég.Füz. 1964.18. 6 Kovalovszky Júlia: im. 67. 7 Széli Márta: im. 180-181., Csallány Gábor: Avarkori