Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1986. (Szeged, 1987)

RÉGÉSZET ÉS EMBERTAN - Kürti Béla: Csongrád megye avar kori településtörténetének vázlata

BONA 1984. 310-373/ korai szakasza fordulópontjának Konstantinápoly 626. évi /sikertelen/ ostromát tekinthetjük. Ettól az időszaktól szűnik meg a bizánci arany beáramlása az avar területre; általánosságban ismert, hogy az avar birodalom defenzivába szorul. Bizonyos jelek arra mutatnak, hogy a bizánci háborúban megőrzött katonai erőt, mellyel /a forrásokból kihámozhatóan/ a 630 körüli trónviszálybői sikeresen kivergődött Baján-dinasztia rendelkezhetett továbbra is, a társadalom belső /vagy helyesebben: a vékony uralkodó réteg/ igényeinek megfelelően hasznosították: belső elnyomó szervként alkalmazták. A nagy avar temetők legkorábbi sírjai ebből az időszakból keltezhetőek; e temetők szegényes leietanyaga jól tükrözi a lassan feudalizálódó avar társadalom alsóbb rétegeinek helyzetét. Véleményem szerint az avar településterület 670 után megfigyelhető változásai mögött részben e fent leírt folyamat állhat. Az avar birodalom területére 670 táján keleti irányból újabb népcsoportok nyomultak be, jelentősen megváltoztatva a Kárpát-medence etnikai arculatát, régészeti ieletanyagát, településtörténeti képét. Az avar szállásterület külső határainak északnyugat felé történt kibővítését már közel 20 éve ezzel az eseménnyel hozza kapcsolatba a kutatás /BÓNA 1968/; ugyanakkor úgy tűnik, ezen felül nemcsak egyes települések képének átrendeződésére /pl. Dunaújváros - BÓNA 1970. 260/, hanem egy-egy tájegység településtörténeti arculatának megváltozására is sor került. Szeged ill. Hódmezővásárhely avar kori történetének kutatása megállapíthatta /KÜRTI 1982; uő. 1983.3 190-191; B0K0RNÉ 1984. 250-252/, hogy 670 után megnőtt a temetők /=települések/ száma; és a kései /VIII. századi/ temetők az addig lakatlan pusztán, homokos hátságokon is megjelentek. E jelenség véleményem szerint legalább két forrásból táplálkozik: egyrészt a