Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1986. (Szeged, 1987)

RÉGÉSZET ÉS EMBERTAN - Kürti Béla: Csongrád megye avar kori településtörténetének vázlata

Kürti Béla: CSONGRÁD MEGYE AVAR KORI TELEPÜLÉSTÖRTÉNETÉNEK VÁZLATA"*" A vizsgálódásaink tárgyául választott terület - a mai Csongrád megye - az avar kor egészét tekintve olyan egység, mely 567-től, az avar honfoglalás időpontjából kezdődően a frank ill. bolgár háborúkig egyfolytában az avar szállásterület belsejéhez tartozott. A terület településtörténeti értékelése szempontjából fontos tényező, hogy a Tisza, az egykori Maty, a Kőrös és a Maros, a beléjük ömlő kisebb patakokkal együtt olyan tagolt felszínt hozott létre, mely nemcsak emberi megtelepedésre volt alkalmas, de egyaránt megfelelt az állattenyésztés és a földművelés céljainak is. E folyók szabdalta, ártéri jellegű termékeny területtől eltérő természetföldrajzi képet nyújtott a Duna-Tisza közi homokhát és a "vásárhelyi puszta"; ez, mint az alábbiakban látni fogjuk, az avar megtelepedésre is hatást gyakorolt. A mai Csongrád megye területén több, mint száz avar kori lelőhelyet tartunk számon, ezek döntő többsége temető.

1 Lelőhelyeink lehetőség szerint pontos térbeli és időbeli behatárolása után készült elterjedési térképeink lehetővé teszik, hogy e lelőhelyek tér- és időbeli változásait az avar történelem eseményeivel, esetenként az avar társadalom belső fejlődésével hozzuk kapcsolatba. E temetők ill. leletanyaguk tükrében úgy tűnik, a legkorábbi avar megtelepedésre /feltehetőleg még a VI. +Jelen összefoglalás alapját az 19B6 márciusában a párizsi avar sympoziumra összeállított anyag képezi. Elterjedési térképeimet jelen kiadványban sajnos, nyomdatechnikai okokból nem közölhetjük.