Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1986. (Szeged, 1987)

TERMÉSZETTUDOMÁNY - Gaskó Béla: Védett cincérek I. Hengeres szalmacincér (Theophilea cylindricollis pic.)

philea egymástól erősen eltérő biotópjai 5 alaptípusba sorolhatók. Ezek a hozzájuk tartozó adatokkal a követ­kezők : 1. 5ekély. esetleg közepes humuszmélységű homoki erdők gyomszegélye: Ásotthalom Tanulmányi erdő, 1983. V. 27., 1984. V. 25., 1984. VI. 4., 1985. V. 30., 1985. VI. I. -10 db-. 2. Szikesedő vízállásos /"sömlyékes"/ homoki legelők magasabb fekvésű szélei: Ásotthalom "Négyökrű Zsombőja" 1978. VI. 3. -1 db-, 1982. V. 12. -6 db-, 1982. V. 17. - B db-, 1983. V. 4., 1983. V. 5., Ásotthalom Baromjárás 1984. V. 15. 3. Szolnncsákos szikesek magasabb fekvésű széli zónája, ahol az Eleagnus angustifolia mellett már a Quercus ro­bur és a Robinia pseudo-acaccia is megél: Kiskundorozsma­Nagyszék 1983. V. 25. -3 db-. 4. .Kötött vályogtalajú hullámtéri védtöltések és tisz­tások: Algyői hídfő 1983. V. 15., Deszk, 1984. V. 30. -4 db-, Makó, 1983. VI. 3. -8 db-, Vesszős, 19B4. V. 22.. 1982. VI. 1. -1 db-. 5. Mészben rendszerint gazdag vályogtalajú rétek, mező­védő erdősávok, romos tanyák körüli zöld foltok: Vajhát, 1983. V. 15., Dóc, Bibicháti erdő 1985. V. 20., -2 db-, Gorzsa , 1 984 . VI. 16. -1 db-. A felsorolásnál ahol nem adom meg a példányszámot, ott nagyon sok volt a cincérből. Lehetőségem nyílott vol­na többszázas sorozatok gyűjtésére is, de nem éltem ezzel a lehetőséggel. Az eltett minták 20-30 darabból álltak. A Theophilea dél-magyarországi globális rajzásideje a dunántúli és a Csongrád megyei adatokkal - annak elle­nére, hogy kifejezett fenológiai vizsgálatok nem foly­tak - jól körülhatárolható. Legkorábbi baranyai előfordu­lása IV. 30. Tenkes hegy, Csongrád megyei: V. 5. Ásottha­lom. Legkésőbbi előfordulás-. Baranyában VI. 20. Pellérdi

Next

/
Thumbnails
Contents