Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1986. (Szeged, 1987)

TERMÉSZETTUDOMÁNY - Csongor Győző: Flórakutatás és természetvédelem Csongrád megyében, különös tekintettel Szeged környékére

Másik tanulmányában, mely a Dugonics Társaság 1895bs évkönyvében jelent meg M

S_eml/ékei_nk £ £Z£k_nÖyényzete" címmel, talán elsőként helyi irodalmunkban, formás rajzát adja egy sajátságosan dél-alföldi tájnak s növényvilágának. /Ezt a munkáját flóraszerzőink nem ismerték, legalább is ez ideig nem értékelték!/. Pap János Szeged környékén összesen 673 növényfajt sorol fel, ezek közül is kiemelve 204-et, sajnos .közelebbi lelőhely nélkül. Közöttük sok olyant, mely egyáltalában nem lelhető fel megyénk flórájában. /Igaz, hasonló adat Lányinál is található, pl. az Aldrovandia vesiculosa esetében./ A továbbiakban csak röviden utalunk az osztrák MAYR munkásságára, aki 1885 őszén tesz városunk környékén botanikai kirándulást, s eredményét /64 növényfaj/ bécsi botanikai folyóiratban teszi közzé. FEICHTINGER SÁNDOR /1817-1907/ Esztergom város főorvosa, Szeged "második Somogyi kanonok"-ja, 1884-ben élete munkája tudományos eredményét, nagyértékű herbáriumát ajándékozza Szeged városnak /pontosabban a leendő szegedi tudományegyetemnek/. A gyűjtemény jelenleg a közel 20 ezres múzeumi növénygyűjtemény legértékesebb részét képezi, különös tekintettel a további flórakutatás szempontjaira. A gyűjteményről, valamint Lányi Béla munkásságáról már ko1 rabban bővebben szóltam. Adatokkal szolgáltak még Csongrád megye és Szeged környéke növényvilágához BAYER, NEYLREICH, TORDAI, HOLLÖS László /Kecskemét/, THAISZ Lajos, TE0DOROVITS Ferenc /Királyhalma/, WAGNER János, SZABÓ Imre, BERNÁTSKY, DEGEN Árpád s nem utolsó sorban KISS Ferenc, a "szegedi erdők atyja" Nem célom most, hogy bővebben foglalkozzam LÁNYI Béla /1879-1918/, a környéki flórakutatást illetően alapvető 2 munkájával, melyről készülő flóratörténeti munkámban em-