Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1986. (Szeged, 1987)

MŰVÉSZET- ÉS IPARMŰVÉSZET-TÖRTÉNET - Rózsa Gábor: Jakó Géza keramikus (1886-1943), szilikátipari szaktanár hagyatéka

Rózsa Gábor: JAKÛ GËZA KERAMIKUS /1866-1943/, SZILIKÁTIPARI SZAKTANÁR HAGYATÉKA /Diaképes előadás szövege/ Cserna Károly metszete Szentes főterének múlt századi hangulatát jól adja vissza. Előtérben az egyik leghíresebb ipar termékei, az akkor még vízálló használati edényeknek készített fekete-kerámiák, korsók, tálak, köcsögök, a vízhordó asszony karján ugyanezek már használatban. Valahonnan innen indult Jakó Géza, akinek idén ünnepeltük születése centenáriumát - alkalmasint első szentesi gyűjteményes kiállításával, melyet a család birtokában maradt műhelydokumentéció múzeumi átvétele, a rokonságnál még fellelhető műtárgyak pontos felmérése követett. A keramikus művésztanár unokahúgának, Hettesheimer Bertának köszönhetjük, hogy a jakó-család történetében valóságos mélyfúrást végezhettünk, és közben számottevő fotódokumentáció, jelentős halmaznyi kézirat, kották, textilek, tervek, grafikák gazdagíthatják gyűjteményünket . jakó Mihály női divatszabó mester és Borbély Mária kalaposnő házasságából 12 gyermek született, akik közül majd mindegyik ipart tanulva művészi fokra fejlesztette azt: - Etelka a kézimunkában, rajzban és az énekművészetben, - Andor mint feltaláló és Dezső mint zeneszerző vált ismertté. Géza

, aki hetedik gyermekként a családban amolyan se kicsi,se nagy volt, a legnagyobb önállóságot élvezhette: szülei már nem, nővérei még nem befolyásolták szabad akaratát. Jelentős hatással volt rá a református elemi iskola, majd a gimnázium, ahol Krisztiáni István tanította rajzolni, Berecz Sándortól a művészettörténetet és Derzsi Kovács Ferenctől az átlényegített termé-