Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1986. (Szeged, 1987)

MŰVÉSZET- ÉS IPARMŰVÉSZET-TÖRTÉNET - Nagy Imre: El Greco itáliai korszakának problémái

majd az ott is elharapózó járvány elől ment volna Málta 22 érintésével Spanyolországba. Puppi 1967-es kismonográfiájában annak a véleményének adott hangot, hogy a távozás oka inkább a pápaváltás lehetett, hisz V. Piusz pápa, a dominikánus aszkéta halálával, a "katolikus reformáció" egyetlen igaz pápájának távoztával, az utód, XIII. Gergely egyhamar kimutatta, hogy nem ég benne elődei lelkesedése és vágya a reformok iránt. Puppi ezt a hipotézisét, a kortárs Pilippo Sega püspök véleményével támasztotta alá, aki Carocci szerint azt nyilatkozta, 23 hogy a tényleges reform V. Piusszal végetért. Sem egyik, sem másik álláspont nem tartható az újabb kutatás fényében. Wethey újragondolva korábbi álláspontját, arra a véleményre jutott, hegy El Greco nem hagyhatta el Rómát 1576-77 telén bekövetkezett távoztáig. 1576-ban Velencében pestis pusztított, amely elragadta az idős Tizianot is, így a város nem sok jóval kecsegtette az ifjú krétait. Rómában befolyásos barátai voltak, és nagyon valószínű hogy a Farnese körben ismerkedhetett meg későbbi toledói patrónusaival, Luis és Diego de Castillával is.^* Az Espol

io bérezése körüli vitából kirobbant bírósági tárgyalás során 1579. szeptember 23-án El Greco kijelentette, hogy a tolsdói Santo Domingo el Antiguo oltárképeinek megfestése okán jött Spanyolországba. Wethey még azt a lehetőséget is elfogadhatónak tartja, hogy már Rómában is Luis és Diego de Castilla alkalmazásában állhatott. El Greco bizonyára tudott II. Fülöp nagyszabású vállalkozásáról, az Escorial kifesteséről, de nem ez le25 hetett a fő ok arra, hogy elhagyja Rómát. h művek : A hiányos, és gyakran szűkszavú írott források mellett a reánk maradt festmények stíluskritikai és ikonográfiái elemzése szolgáltathat tárapontot El Greco életútjának feltérképezéséhez. A Giulio Clovio levélen és Mancini tudósításén kívül az Itáliában készült El Gre-