Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1986. (Szeged, 1987)

NÉPRAJZ - Fejér Gábor: Két paraszti munkaeszköz (tiló és szőlőprés) készítésmódjának vizsgálata

Fejér Gábor: KÉT PARASZTI MUNKAESZKÖZ /TILÓ ÉS SZOLOPRÉS/ KÉSZÍTÉSMÚD3ÁNAK VIZSGÁLATA Indokolatlan szószaporításnak tűnne, ha itt a tárgyi és szellemi néprajz fogalmak jogosultságáról vagy jogosulatlanságáról polemizálnánk. Témánk megvilágítása szempontjából azonban fontos rámutatnunk arra a kapcsolatra, amelyet a tárgyak létesítenek az alkotójuk és felhasználójuk között. Természetesen mind az alkotó, mind a felhasználó /megrendelő/ kifejezés közösséget is takarhat, és előfordulhat olyan eset is, amikor ezek egyazoii személyt, vagy csoportot jelölnek. Napjaink gyakorlatát alapul véve azt mondhatjuk, hogy az alkotás funkcionális, formai, esztétikai, szerkezeti, technológiai, és anyagismerettani szempontok által meghatározott folyamatában a készítő szerepe a három utóbbi esetben mutatkozik meg a leglátványosabban, illetve bizonyos esetekben kizárólagos érvénnyel. Röviden úgy fogalmazhatnánk, hogy ha egy tárgyban a megrendelő a "funkció és forma", akkor a készítő az "anyag és technika" meghatározója. Ami a vizsgálatokat illeti, módszertani vonatkozásban természetesen a recens anyagra épülő terepmunka élvez elsőbbséget. Kutatásaink történeti kiterjesztésénél azonban igen hamar útját állja a szóbeli adatközlés magától értetődő hiánya, aminek az áthidalására maguknak a tárgyaknak technológiai szempontú vizsgálata kínálkozik. A módszer nem új, a régészet régóta alkalmazza. Esetünkben azzal a sajátos paradoxonnal kell szembenézni, hogy a felhasznált szerszámok és alkalmazott technológiák fejlettségével fordítottan arányosan egyre kevesebb értékelhető nyom található a tárgyakon.