Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1986. (Szeged, 1987)

RÉGÉSZET ÉS EMBERTAN - Vörös Gabriella: Későszarmata – kun kori település emlékei Bordány határából

Vörös Gabriella: KÉSOSZARMATA- HUN KORI TELEPÜLÉS EMLÉKEI BQROÁNY HATÁRÁBÓL Az elmúlt években Csongrád megyében örvendetesen gyarapodott az 1-5. századi települések száma, újabb és újabb adatokkal gazdagítva a Dél-Alföld római kori és korai népvándorláskori történetét. A településrészletek között különösen nagy a késői, a 4. század vége és az 5. század közepe közé korhatározhatók aránya. Kiemelésre érdemes közülük a nagy kiterjedésű Sándorfalva - eperjesi telep és a már évek óta feltárás alatt álló különösen gazdag Nagymágocs - paptanyai település. A nagy területen feltáruló, sok objektumot és leletet eredményező telepek igen sok új adattal szolgálnak, és szinte néprajzi szintű és hitelű megismerést tesznek lehetővé. Egy-egy különösen érdekes és új eredményről már ezen a fórumon is beszámoltam, mint például a sándorfalvi gölöncsérműhely1 ? ról, a mágocsi kézimalomról. Meggyőződésünk azonban, hogy nem szabad elhanyagolnunk a kevésbé látványos, a kisebb szondázások során, más korú ásatások "melléktermékeként" előkerülő településrészleteket sem! E településrészletek közös jellemzője, hogy kis területen nem túl reprezentatív leletanyagot van módunk megismerni. Sorsuk pedig, hogy évtizedekig néha restaurálatlanul, többnyire leltározatlanul hevernek a "feldolgozandó" feliratú szekrények porosodó polcain. Pedig sok szempontból nagyon fontosak ezek az anyagok! Gyakran a kevés is sokat mondhat, sőt ha szerencsés a mintavétel, még újat is! Az elmondottak bizonyságául álljon itt példaként egy későszarmata teleprészlet, amely közel másfél évtizede Bordány határában került elő és mindössze négy objektumrészlelet, valamint 139 tétel leletanyagot