Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1986. (Szeged, 1987)

NÉPRAJZ - Juhász Antal: Adatok a 18-19. századi alföldi ház konyhai tüzelőberendezéséhez

főzték meg mindazt, amit a két úri konyhán már beépített katlanon, üstben főztek. 5. A szobákban kívülről, rendszerint a konyhából fűtött cserépkályhák voltak. Ezek a konyhák a városban katonai és polgári hivatalt viselő, zömmel osztrák és német származású polgárok családjainak épültek, és tervezőik osztrák, néniét mérnönök voltak. Néhány évtizeddel későbbi időből külterületi épületek alaprajzát sikerült föltárnunk. A Város szállásföldjén 1794-ben már fennálló épület rajzát 1812-ból ismerjük. /1. ábra/'' Az öt osztatú /szoba-konyha-cselédszoba-kamra-lóistálló osztású/ épület konyhájában az ajtóval szemben négyzetes,, hasáb alakú tűzhely látható. Nagy, 140 x 140 cm-es felületű tetejét téglával rakták ki. A konyhából nyíló szobákban boglyakemencék voltak, amelyeknek szája vagy fűtőnyílása előtt a rajz padkát nem tüntet föl. Ugyanilyen tüzelőberendezést mutat a Szeged határában lévő madarásztói csárda 1832. évi /2. ábra/ és az ásotthalmi pusztán építendő alkapitányi lakás 1835. évi tervrajza /3. ábra/. A csárdában a konyhai középtűzhely alapterülete 4 láb x 5 láb, vagyis 124 x 155 cm. Más konyhai tűzhely készült az 1832-ben épült körö si csárdában /4. ábra/. A konyha hátsó falánál ott is volt hasáb alakú középtűzhely, de a két szobabeli kemence fűtőnyílása elé is építettek keskeny tüzelőpadkát. A "borivók szobája" felöli sarokban pedig az alaprajz katlant is jelöl. Úgy látszik, ebben a konyhában a .középpadkán és kemencék szája előtti oldalpadkákon is lehetett tüzelni és főzni. Ez a tüzelőberendezés a Györffy Istvántól a Nagykunságról leírt konyhai tüzelők harmadik változatához hasonló. Ilyen tüzelőt örökített meg a Város kaszálóján 1836ban megújított ház tervrajza is, mely három osztatú, két