Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1986. (Szeged, 1987)

TÖRTÉNELEM - Wiegand Gyula: A „Dolgozók az iskolákért” mozgalom Nagy-Szegeden

A sajtó főleg a mozgalom számbeli eredményeit ismertette. A mozgalom szervezeti munkái nem egyszer feledtették az iskolaállamosítással kapcsolatos politikai feladatokat. Ahol például nem folyt helyreállítási munka, ott többnyire megfeledkeztek a demokratikus iskola népszerűsítéséről. A tömegszervezetek már-már befejezettnek tekintették azt a politikai küzdelmet, ami az iskolák államosítása körül folyt. "Még nem fejeződött be az iskolák államosításáért vívott harc! Az iskolák valójában csak a beiskolázás teljes befejezésével, a tanév megkezdése után lesznek valóban a népé" - írta Kende István a Pártmunkás című lapban. Újra meg kellett küzdeni a klerikális reakcióval. A klérus által szervezett "háziapostolok" igyekeztek zavart kelteni és visszatartani a szülőket gyermekeik beíratásától az állami iskolákba. Nem egy szülőben nyomot hagyott a reakciós agitáció és idegenkedtek a demokratikus iskolától. A kultuszminisztérium kiadta a rendelkezést, hogy valamennyi iskola a beíratást megelőző napokban tartson szülői értekezletet. A cél a szülők felvilágosítása, meggyőzése volt. Az értekezletek sikere érdekében erős mozgósítás történt. Névre szóló meghívókat kaptak a családok, széles körű agitáció folyt az üzemekben is, a sajtó, a mozi fehívást tett közzé. A szülői értekezletekre a párt küldött előadókat. Szegeden 31 iskolában közel hétezer szülő jelent meg. Zavar csak az 14 alsóvárosi zárda-iskolában volt. Szeptember 4-én 17 órakor a Klauzál téren,a Kossuth szobor előtt nyilvános tanévnyitó ünnepségen a hozzászólók: dr. 5örös Jenő tanfelügyelő, Dénes Leó polgármester, Dombi Béla, a Nemzeti Bizottság tagja és Perjési László, a MINSZ titkára méltatták a nap fontosságát, a "Dolgozók az iskolákért" mozgalom jelentőségét. Ugyanakkor hangsúlyozták, hogy az iskola-államosítási harc utolsó fejezete jó lehetőséget nyújt új tömegek meghódítására a népi