Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1986. (Szeged, 1987)

TÖRTÉNELEM - Wiegand Gyula: A „Dolgozók az iskolákért” mozgalom Nagy-Szegeden

legének csorbítása nélkül. Hangsúlyozta továbbá, hogy "az általános műveltség, a szaktudás, a haladó nemzeti és emberi kultúra kincseit hozzáférhetővé kell tenni a dolgozó nép legszélesebb rétegei számára, megszüntetve 4 a vagyonos osztályok műveltségi monopóliumát . "Síkra szállt a demokratikus szellemű nevelésért, a reakciós közszellem és előítéletek maradványainak leküzdéséért, az általános iskola rendszerének megszilárdításáért "

5 Az országgyűlés 1948. június 16-án - néhány nappal a két munkáspárt egyesülési kongresszusa után 230:63 arányban fogadta el az iskolák államosításáról szóló törvényjavaslatot. Ellene csak a Demokrata Néppárt és a Keresztény Női Tábor képviselői szavaztak.^ A törvény értelmében 6.505 iskola került állami tulajdonba, melynek több mint a fele az egyházé volt. Az állami iskolákba kerülő pedagógusok száma 18.000 körül járt.

7 A föld, a gyár után a népé lett az iskola is. Az egyház és az iskola elválasztása a szeparáció felé tett fontos lépés volt. Az iskolák államosításával megvalósult Magyarországon az egységes állami közoktatás rendszere! Ezt követően megkezdődött az iskolák átvétele, birtokbavétele, mely néhány incidenstől eltekintve rendben zajlott. A klerikális reakció által a falvakban, a parasztság körében szított nyugtalanság hullámai is lecsendesedtek. A felekezeti és községi iskolák javarészt elhanyagoltan, hiányos felszereléssel, sok helyen háborús sérülésekkel kerültek az állam kezébe. A nyár fontos feladata volt az államosított iskolák kijavítása, felszerelése. £ célból országosan, így Nagy-Szegeden is hatalmas tömegmozgalom alakult ki: "Ifjúság a demokratikus iskoláért", "Dolgozók az iskoláért" elnevezéssel. A mozgalom sikere nemcsak kultúrpolitikai, hanem fontos politikai kérdés volt. A jelszó: "Miénk az iskola, gyermekeinknek építjük".