Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1986. (Szeged, 1987)

RÉGÉSZET ÉS EMBERTAN - Farkas Gyula: Temetési rítus és nemiség

Farkas Gyula: TEMETÉSI RÍTUS ÉS NEMISÉG A mindennapi életben gyakran hallhatjuk, hogy egy anyának leánya, vagy fia született. Biológiai szempont­ból tekintve ez a kijelentés azonban túl általános kife­jeződése az emberi nem ivari dimorfizmusának. Az utód neme a koncepció pillanatában eldől. Az e­lőbbi kijelentést tehát genetikai szempontból tekintve úgy is fogalmazhatjuk, hogy az újszülött XX, illetve XY kromoszómákkal rendelkezik. Ez azonban a nemi kromoszó­mák variációinak csak a két szélsőséges véglete, a tipi­kus nő és a tipikus férfi esete. A két szélső variáns között nagyon sok átmeneti állapot lehetésges, egészen a hermaphrodite vera, a valódi kétneműség esetéig. A geno­típusban ez úgy nyilvánul meg, hogy az egénnek nem csupán két nemi kromoszómája van, hanem több lehet az X-ből, vagy az Y-ból. Ez utóbbi esetek azonban már befolyásolják az egyén gonadáiis nemiségét is, vagyis azt, hogy az ivarmirígyek hogyan és milyen formában fejlődnek ki. Az ember gonadá­lis nemisége tehát szoros kapcsolatban van kromoszómális nemi ségével. A kromoszómális aberrációk, elsősorban a számbeli variációk következményeként megváltozhatnak a szomatikus tulajdonságok is. így pl. ha egy férfinél XXY nemi kro­moszómák vannak, úgy a Klinefelter szindróma jelentkezik, ami nőies emlők kifejlődésében, a herék elpusztulásában mutatkozik meg. Ha viszont XYY, un. dupla-Y szindróma lép fel, akkor a termet feltűnően magas lesz, az egyén agresz­szív karakterűvé válik. A nemi kromoszómák aberrációinak másik változatánál kevesebb a kromoszómák száma, mint pl. a Turner szindróma

Next

/
Thumbnails
Contents