Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1986. (Szeged, 1987)
TÖRTÉNELEM - Erdélyi Péter: Az 1931. évi országgyűlési választások Csongrádon
viselötestületbe..." Ennek ellenére egy jobboldali lap hasábjain kijelentette, hogy a szociáldemokratáknak nincs talajuk, mert 6 és elvbarátai résen vannak." Ez meglehetősen reális értékelés Piroskáról. Mindezeken túl a kormánypárt lapjában, a Csongrádi Újságban bárgyú Piroska-ellenes kortesversek is megjelennek, pl.s "Kortestanya minden Amerre a szem lát Elmondta Piroska Gaál Samu programját." 1 ^ Természetesen Piroska sem maradt adós: a csanyteleki választási gyűlésen számon kéri Krügeren, hogy miért nem szavazta meg eddig az emlegetett borfogyasztási adómérséklést az országgyűlésen; s a választókat felszólítja: Ne higgyenek az egységes párt állást ígérgető 14 propagandájának. A választási harcban azonban az ellenzék megsemmisítésére a leghatásosabb eszköznek bizonyult az ajánlási ívek revíziója, amit Tarajossy Béla szegedi törvényszéki bíró felügyeletével végeztek olyan "sikerrel", hogy az ellenzéki két jelölt ajánlóinak a számát sikerült a minimum alá apasztani. így Krüger Aladár 3173 elfogadott ajánlással egyhangúlag Csongrád országgyűlési képviselője lett. 1931. június 28-án választás nélkül, alapvetően közép- és gazdagparaszti, valamint értelmiségi-^államapparátusí támogatókkal. De nézzünk csak bele az ajánlóívekbe! A szociáldemokrata jelöltre adott 691 ajánlásból /amelynek társadalmi megoszlása a következő: 269 földmunkás, 56 építőmunkás, 75 kisiparos, 104 törpebirtokos és 114 háztartásbeli/ mindössze 51-et fogadtak el, ami azt jelentette, hogy 36 órán belül 625 aláírást kellene pótolniuk, ami teljesen lehetetlen. Hasonló sorsra jutottak Piroska— egyébként teljesen hitelesajánlói is. Az 1850 aláírásból /amelynek megoszlása a