Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1986. (Szeged, 1987)

TÖRTÉNELEM - Erdélyi Péter: Az 1931. évi országgyűlési választások Csongrádon

Erdélyi Péter: AZ 1931. ÉVI ORSZÁGGYŰLÉSI VÁLASZTÁS^ CSONGRÁDON Bethlen István miniszterelnök felterjesztésére 1931 júniusára, mintegy félévvel megelőzve az esedékes terminust, Horthy kitűzte az országgyűlési választásokat. Annak ellenére, hogy az év elején Bethlen még "sötétbe ugrásnak" nevezte a válság közepette előrehozandó választásokat, mégis ehhez az eszközhöz kellett nyúlnia kormányzati rendszerének, az úgynevezett "alkotmányos egypárt diktatúrának" megmentése érdekében, hiszen a kormányzati válság tünetei ekkoriban már egyre markánsabb arcot öltöttek. Közöttük kell megemlítenünk a Független Kisgazdapárt megalakulását 1930 végén, továbbá a kormányzó Egységes Párton belül élesedő érdek- és nézeteltéréseket a különböző hatalmi csoportok /a finánctőkés, az agrárius, az államhivatalnoki/ között, valamint e válságtünet csokorhoz tartozik még Horthy bizalmának megingása Bethlen iránt, amelynek jelei az 1931 eleji koronatanácsokon már jól érzékelhetők. Tehát Bethlennek létérdeke--ilyen politikai körülmények között--, hogy a választásokkal megszilárdítsa hatalmi rendszerét. Ebből következik, hogy míg az Egységes Párt jelöltjeinek a választási küzdelemben minden segítséget - a legtöbb esetben a törvénysértésektől sem visszariadva - megadott az államapparátus, addig az ellenzéki pártok jelöltjei ellen a legdrasztikusabb hatósági terrorral lépett fel.

1 A csongrádi választás, amely az úgynevezett egyhangú kormánypárti sikert hozók körébe tartozik, jól példázza a fentebb említett hatósági terror széles skálájú megnyilvánulásait: az ajánlások meghamisításától az ellenzék megfélemlítéséig.