Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1986. (Szeged, 1987)

TÖRTÉNELEM - Tóth István: Hlinka, Andrej (1864-1938) Szegeden

során azonban a Szlovák Központi Állami Levéltár személyi fortétok jegyzékében szerepel Hlinka hagyatéka is. A fondismertetöből tudjuk, hogy egy egész levéltári kartondoboz tartalmazza Hlinka szegedi bebörtönzése alatt keletkezett levelezését. Annyi bizonyos, hogy nem csupán Felvidékre írt, hanem helyben is levelezett. Ezért tartogathat némi érdekeséget a kutatók számára. Miért és hogyan kerül 1907 vége felé a Szegedi Kerületi Börtön és Államfogház lakói közé? A kérdés első felére közismert a válasz. Az 1907. október 27-én a Lip tó vármegyei Csernován templomszentelésre készültek. A felszentelést a lakosság Hlinkával kívánta elvégeztetni A hatóságok által kiküldött papot nem engedték a templomhoz, a csendőrség beavatkozik és sortüzet ad a tilta kozókra. Halálos áldozatok is vannak. Ez lehet az oka, hogy két évi államfogházra ítélték "bűnfeldícsérés" címen. E fogalomkörbe tartozott a kor jogi rendelkezései szerint a felbújtás is. Az ítélethozatal után a budapesti ügyészség "megidézte" Hlinkát, hogy november 30-án a szegedi Államfogházban kétévi büntetésének letöltésére jelentkezzék. A mai korban furcsa idézésnek a címzett haladéktalanul eleget tett miután bécsi lakásán azt átvette. Ezt követően a szegedi Napló 1907. november 29-től 1907. december 15-ig rendszeresen visszatér Hlinka büntetésére. Eszerint Hlinka annak rendje-módja szerint 1907. november 30-án szombaton reggel 7 órakor megkezdte büntetése letöltését. A börtönből folytatott aktív levelezésre az újság is utal egy cikk erejéig. December 4-én már két levelet kapott csehországi birtokosoktól. Ezekből s a későbbi fejleményekből derül ki, hogy Hlinka tettét több aktív szlovák nemzetiségi politikus is támogatta. Ezeket is államfogházra ítélték. Bűneik között szerepelt többek között egy, a képviselőválasztá