Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1986. (Szeged, 1987)

TÖRTÉNELEM - Giday Kálmán: A szegedi szecesszió általános problémái

jelentós művészeket, s jelentős tábort teremtett a művészetek részére. 7. A festészet és szobrászat területén a magyar helyzetnek megfelelően érvényesül az egymásra toluló akadémikus-nagybányai plain-air, és az impresszionista, posztimpresszionista hatások összeolvadása. A népművészet felé forduló szecesszió nálunk is a népélet felé fordította Nyilassy-Károlyi-SzöriJoachim figyelmét, de csak Tápéra jártak ki. Nem jutottak el Tömörkény mélységéig, aki a tanyai parasztság életével foglalkozott. A szecesszióra jellemző esztéticizmus, a szép imádata azonban ott van Károlyi tolsztojánus életében, s a dekorativitás a festők kolorizmusában. 8. Az irodalom területén a festészethez hasonlóan több iránnyal együtt jelentkezik a szecesszió. Nemcsak Balázs Bélát, Kun Józsefet jellemzi a messzeségbe, a mesékbe elvágyódás, hanem Juhász Gyulát is, aki az erősen szecessziós Rudnayval rokon lélek. Tömörkényben a népművészet felé hajló szecesszió a novellákban is hosszas leírásokhoz vezet. Mórának először a stílusa vesz fel szecessziós népi motívumokat. 9. A 20. század fiatal értelmisége a megunt és megutált feudálkapitalista világgal szemben Ú

j Világról álmodott /nem véletlen, hogy 1909-ben éppen a leghaladóbb értelmiségi csoport ilyen címen adott ki újságot/, hatással volt rájuk a munkásmozgalom szocialista képe is, de inkább utópista szocializmusnak mondható elképzelésük. Szegeden is megalakult a Társadalomtudományi Társaság, majd 1910-ben a Radikális Párt, melyben vezető szerepet játszik Juhász Gyula és Móra Ferenc is. Ugyanakkor a feudális színekkel atszfftt társadalom, a megerősödő kapitalizmus fokozza otthontalanságuk érzetét. Magyar Ede öngyilkos lesz, Juhász Gyula többször kísérel meg öngyilkosságot, Raichl Ferenc csalódottan hagy fel az építőmű-