Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1985.
SZEGEDI PORTRÉK - Baróti Dezső: Sík Sándor emlékezete
; ego sari gondolhatjuk, hogy a kölcsönös versolvasásaik egyikük költészetére sem maradt hatástalanul. Radnóti hatott volna SÍK Sándorra, vagy Sík Sándor Radnótira? A kérdést aligha lehet az iskolás filológia eszközeivel eldönteni, hiszen szövegeik olyan egymásba ölelkezésér51, a szemiotika nyelvén szólva, olyan bonyolult interteztuaiistásról van szó, amelyen belül csak szőrszálhasogatás volna az egyes motivumok tulajdonjogának keresése. De ha elsötétült is a világ Sík Sándor körül, a pesszimizmus legfeljebb csak megkísértette. Hogy mégsem ragadta el, azt az isteni gondviselésbe vetett hitének s még közelebbről a credo quia absurdum, katolikus tanításának köszönhette. És legalább annyira a magyarságának. A magyar romantikáról irt tanulmányában nem véletlenül épp ezekben az években fejtegette, hegy ez az abszurdnak tűnő reménykedés milyen nagy helyet foglal ei irodalmunkban. Arról a reménységről beszélt, amely minden baljós jel ellenére bizakodó Zriryi Miklós tollát vezette, vagy annak a Vörösmartynak hitéről, aki "életének és hazájának romjain utolsó szavával is azt a minden ok, valószínűség és ésszerűség nélkül való bizakodást hirdette, hogy Lesz még egyszer ünnep a világon!" Ezt hirdette Sík Sándor is, rendületlenül, és ezzel azoknak a hitét is erősítette, akik ezt a reménységet nem vallásos hitükre alapozták. Ezért szerettük mi is, a Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiumának többségikben nem katolikus tagjai és ezért volt ő az egyetlen nálunk jóval idősebb szerző, akinek az egyik munkáját, az Advent cimű szavalókórusra irt oratóriumát kiadtuk abban a sorozatunkban, amelyben egyébként máskor csak húszévesek kaptak helyet. Az advent a katolikus egyház szimbolikájában, mint bizonyára ismeretes, azt a négyezer évet jelenti, amelynek során a hagyomány szerint a Megváltó eljövetelét várták, Sík Sándor Advent-j e azonban ismét nemcsák teológiai értelmezést engedett meg. Már csak azért sem, mert formájául épp azt a forradalmat váró avant-garde kultúrájáról különösen