Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1985.

TÖRTÉNETTUDOMÁNY - Rózsa Gábor: Csongrád város kéziratos térképei

ta tavakkal való összefüggéaeit pedig úgy kell értékelnünk, mint az első terepen helyazinelt v

ízrajzi ábrázolást! - a 4. sz. Vertics-féle térkép dolgozatunk igazi nóvuma: ezt ugyanis épp azzal a sajátos céllal készíttették a pontos méréseiről hires vármegyei geometrával, hogy a Körös torkolatának Csongrád városára és a Kurca vízjárására egyaránt kedvezőtlen következményeit megszüntessék. Vertics az AB és CD metszetekben szondázta a Tiszát, a keresztmetszeti kép azt mutatja, hogy a Körösnek a Tisza árja ellenében kell betorkolinia, mert AB keresztmetszeti terület nagyobb CDnél. Ennek csak az lehet a magyarázata, hogy a Körös vizével megnövekedett tiszai vízmennyiség nem a Tiszán, hanem a szemben fekvő Kerek-árokban talált magának utat rendszeresen. Az FF-jeiű tiszai Köröstorok-metszetet összehasonlítva a KL—jelű kurcai kiszakadással az is megállapítható, hogy a Körös vizének csak kb. 2/3-a jut el a Tiszáig, kisebb, de jelentős része a belőle kiszakadó Kurcában folytatja az útját, és csak Mindszent fölött éri el a Tiszát. Az elágazásban a Körösön felvett IH-jelű és a Kurca kiszakadásában megmért MN-jelű szondák metszeti területeinek azonossága pedig arra utal, hogy valószínű, hogy a Köröstorokban a Tisza visszaduzzasztó hatása rendszertelen, kiszámithatatlan vízjárást okozott. Az "0" jelű átvágás valamennyi problémát rendezte! E két közéletien, és bizonyíthatóan komoly mérésekre támaszkodó, folyószabályozás és melioráció előtti térképpel rekonstruáltam az ősi morfológiai felszint - természetesen itt most csak embertörténeti korokban mérlegelve - a mai állapotot hűen tükröző 1:5000 méretarányból kicsinyített szintvonalas topográfiai térképpel vetettem össze. Eltekintve a térképek különböző tájolásától, és a közös vizsgálati terület kivágásának szubjektív hibáitól, a rekonstrukciós közös méretaránynak választott 1:10.000 léptékben egymásra helyezve mindhárom oleátát, az alábbiak állapithatók meg: 90