Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1985.

TÖRTÉNETTUDOMÁNY - Rózsa Gábor: Csongrád város kéziratos térképei

Rózsa Gábor: CSONGRÁD VÁROS KÉZIRATOS TÉRKÉPEI /Rekonstrukciós kísérlet/ "Egy mérés nem mérés ! Két mérés átlagának megbízhatóságát az egyes mérésektől való eltérésük jellemzi. Hőnyi Edétől - szabadon Nem véletlenül idézem egykori kedves professzorom szállóigévé lett mondásét a "Kiegyenlítő számitások" c. nem közkedvelt előadásaiból, hiszen a mérés szó, melyre rövid beszá mólómban utalni akarok, négyszer fordul elő benne, és bizony majd négyféle értelemben. Bizonyára nem véletlen, hogy amióta a Műszaki Egyetemen is győzött a számítástechnikai forradalom, és a matematikai statisztikai alapokon nyugvó stochasztikus folyamatok modellezik a földmérést, inkább mintákról, és azok legvalószínűbb érték

éről beszélünk egy mégoly komoly "mérnöki pontosságot" igénylő műveletnél is, mint a térképezés maga.

1 Csongrád város kéziratos térképeinek leírása közben is lépten-nyomcn a kartográfiai ábrázolás megbízhatósága, a fel mérés technológiájának megbecsülése, végső soron a térkép születésének rekonstrukciója lebegett a szemem előtt, mert végre olyan mérésből származó viszonylag megbízható kartogramokra bukkantam, melyek részleges közlésével - úgy érzem hozzá tudok szólni az évek óta fel-felújuló vitához: a Tisza nak melyik partján állhatott Csongrád ősi vára? Mielőtt forrásaimat ismertetném, hadd zárjam ki vizsgálódásaim köréből mindazon "térkép"-nek nevezett, többnyire a lázári ábrázolás alapján a különböző nyugati officinákban to