Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1985.

NÉPRAJZ - Juhász Antal: Az állattartás szerepe Szeged mezőgazdaságában 1850-1914 között

mennyiségben, kacsa kevesebb neveltetik, gyöngytyúk s páva ritkák" - irja Palugyay 1853-ban. A baromfitenyésztés főleg a tanyákon jelentős. Értékesítési lehetőségeit nagy mértékben növelte a pest-szegedi vasútvonal megnyitása és Szeged városi népességének dinamikus gyarapodása. A szegedi állattartás és -tenyésztés e korszakbeli jellemzőit, az alábbiakban foglaljuk össze: 1. A külterjes tartásmód a fokozatosan, szűkülő közlegelőkön a korszak végéig számottevő maradt. Reliktum jellegű az alsóvárosi puszta, ahol az 1920—

as évek elejéig közel tízezer holdnyi baromjárás és birkajárás terült el, csak a mé nesjárás

t osztották ki és törték föl a századfordulón. 2. A szarvasmarha fajtaváltása az országos helyzethez viszonyítva kb. két évtizeddel megkésett. Ez a kép hasonló a szomszédos alföldi területekéhez, de a pusztai legeltetés fennmaraaásával és az új tenyészfajták kései beszerzésével, a városi-állami támogatás késésével is magyarázható. 3. A tanyai gazdaságokban az állattartás szerepe fontos, korszakunkban nem csökkenő, sőt növekvő jelentőségű. líagyobb gazdaságokban a marha-, ló- és juhtartás /meg a baromfitenyésztés/, kisparasztoknál, kisbérieknél a sertés- és baromfitenyésztés a jelentősebb. Az alacsony terméshozamú homokföldeken települt kis gazdaságok számára szinte egyedül az állattenyésztés biztosított jövedelmi forrást. 4. A városvezetés a körülményekhez és lehetőségeihez képest későn támogatta a helyi állatten:/észtést új tenyészfajták honosításával és egyéb beruházásokkal. Ez is hozzájárult a tanyai állattartás elhanyagolt voltához. Irodalom Balogh István 19c5 A paraszti gazdálkodás és termelési technika = A parasztság Magyarországon a kapitalizmus ko-