Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1985.

NÉPRAJZ - Juhász Antal: Az állattartás szerepe Szeged mezőgazdaságában 1850-1914 között

Juhász Antal: AZ ÁLLATTARTÁS SZEREPE SZSGED MEZŐGAZDASÁGÁEAIT 1850 és 1914 KÖZÖTT A 19. század közepén Szegeden az állattenyésztés tartotta korábbi gazdasági jelentőségét, de a szántóföldi növénytermelés és a szőlő-, gyümölcstermesztés volt a fejlődőben lévő mezőgazdasági ágazat. Előadásomban nem az egyes parasztgazdaságok állattartását vizsgálom, hanem arra irányitom a fi' gyeimet, milyen volt az állattartás- tenyésztés szerepe általában és az egész szegedi határ gazdaságaiban. Pő forrásaim a népességi összeírások, az egykorú állatszámlálások statisztikái és a tanácsi jegyzőkönyvek, iratok. A tárgykör részletes elemzéséhez természetesen szükséges egyes gazdaságok állattartásának ismerete is, amihez hagyatéki leltárak és viszssaemlékezések adnak támpontot, de ezek tanulságaira most nem térhetek ki. 1850-ben a legelők, a kaszálók és a szántóföldek kiterjedése Szeged határában a következő: legelő 71 372 hold, a városhatár 38,8 %-a kaszáló 56 390 " " 30,4 %-a szántó 35 110 " " 19,0 %-a A művelési ágak aránya épp korszakunk elején módosult: az 50-es évek elejétől 22 ezer hold közlegelő és többezer hold korábban áradmányos terület került művelés alá. A legelőosztás csaknem az egész Alföldön, az ármentesitett földek föltörése a Tisza és mellékfolyói mentén ez idő tájt bontakozott ki. Az állattenyésztés jelentőségére előbb az állatállomány számából, a legelők kiterjedésébői és a közlegelőn tartott jószágállományból következtetünk. bfc