Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1985.

NÉPRAJZ - Markos Gyöngyi: A terhességgel kapcsolatos szokások Makón

sat már elhomályosult. A következményéről két esetben hallottam* amely szerint "akkor mindég rángatózik a gyerök", ill. rossz lesz a gyerek, mert a macskának a szőre nőtt benne a hátán belülről. Amig a szőr ki nem tisztul belőle, addig ordított a gyermek. Annak a módjára, hogy es a tisztulás hcgyan megy végbe, nem kaptam magyarázatot. Az. ebagos kifejezést,ameíyet környékünkön is ismertek, nem hallottam Makón. Az általánosan ismert tilalmak közé tartozott, hogy az állapotos asszony ne bujkáljon kifeszített kötél alatt, mert a zsinór úgy tekeredik a gyerek nyakára, ahogy a nő bújik a kötél alatt. Nem ajánlották, hogy páros gyümölcsöt egyen az asszony /nem csak a tehesség idején/, mert ikergyermeke fog születni. Állapotos asszonynak nem volt szabad keresztelni, mert vagy a keresztelt, vagy a saját gyereke meghal. Egy-egy esetben találkoztam még a következő tilalmakkal,, Elképzelhető, hogy a ma szórványosan meglévő hiedelmek valamikor Makón is szélesebb körben ismertek lehettek: - ne igyon bort a terhes asszony, mert a gyermek nem lesz éles eszű /"Ne idd mög a csimotádnak az eszit!"/; - ne hagyja mosatlan az edényt, mert szeplős lesz a gyerek; - ne mérgelődjön, mert örökli a gyermek; - ha sirba nézett, dobjon be két kis göröngyöt, akkor nem álmodik vele; - ne nézzen halottat; - ne menjen cirkuszba, mert a sok festett ember ijesztő lehet számára. A születendő gyermek tulajdonságát befolyásoló cselekedetek közül általánosan ismert, hogy ha az anya azt szeretné, hogy lánya hosszúhajú legyen, akkor lopja el a legszebb cső kukoricÓT;, aminek hosszú selyme van. Ka más kedvező tulajdonságot szeretne gyérmekének, amit máson lét, nézze meg jói, és olyan lesz gyermeke /pl. kékszemű gyermeket, szép embert stb./. Ha a terhes asszonyt megköpködték, azt tartották, szep-