Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1985.

RÉGÉSZET - Horváth Ferenc: A késő-neolitikum kutatása Csongrád megyében (Gorzsa, Kingéc, Kökénydomb)

Horváth Ferenc ; A KÉSŐ-NEOIITIKJM KUTATÁSA CSONGRÁD MEGYÉBEN /Gorzsa, Kingéc, Kökénydomb/ Tíz évé, 1975-ben egy leletmentéssel indult az a kutatási program, melynek során tervszerű kutatásokat végeztünk a dél-alföldi késői neolitikum történetének pontosabb megismerése céljából Deszk-Ordos, Deszk-Vénc, Kingéc, Gorzsa és Kökénydomb leletösszefüggéseinek és rétegtani viszonyainak tisztázására. A nosszútávű kutatási program céljául a dél-alföldi késői neolitikum időrendi és településtörténeti kérdéseinek tisztázását tűztük ki. A munkák gerincét az 1978 óta folyamatosan tartó gorzsai teli-feltárás jelenti, amellyel biztos rétegtani etalont nyertünk a Dél-Alföld, sőt a környező területek késő-neclitikuma időrendi és más őstörténeti kérdéseinek tisztásásához. Pontosabban a Tiszai kultúra belső periodizációja, a kéec-neolitikum és a korai rézkor közötti átmenet részleteinek kidolgozása jelenti vizsgálódásunk célját. A Deszk környéki és a gorzsai ásatások eddigi eredményeiről két előzetes tanulmányunkban számoltunk be, ezúttal a Hódmezővásárhely határában leA^ő Kingéc-halmon, Kökénydombon és Gorzsán 1985-ben végzett feltárások eredményeit ismertetjük. Az Algyőtcl 9 km-re délkeleti irányban, az egykori Gsalánes ér medrének déli partján fekvő Ki ngé a -nalom

ra korábbi régészeti topográfiai bejárások hívták fel a figyelmet* Itt Ugyanis egy gödörből korai tiszai és ún. gorzsai típusú bütykös kerámia együtt került elő, ami a gorzsai D-fázis, a legkorábbi településszintek megismeréséig stratigráfiai lehetetlenségnek látszott. A gorzsai D-fázis megismerésével a kérdés ugyan tisztázódott /bebizonyosodott ugyanis, hogy a gorzsai