Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1985.

NÉPRAJZ - Szűcs Judit: A népi társadalom vizsgálata a malom életében

könyvelő, később igazgató. Boso Sándor iparos családban nőtt fel és érettségid tett. összességében a malom - más kisvárosi üzem - a népesség egy kis része számára a társadalmi mobilizációt, a társadalmi ranglétrán egy-két fokkal feljebbkerülést biztosította. A molnár társadalmi helyzetéiből A gazdálkodó ember előtt a molnárnak azért volt, lehetett a kovácshoz, bognárhoz hasonló tekintélye, mert a gazdasága, háztartása működtetéséhez az emiitett iparosokhoz hasonlóan nélkülözhetetlen volt. A csongrádi példa alapján mond hatjuk, hogy az alföldi mezővárosi gőzmalmi molnár társadalmi helyzete /viszonya a parasztsággal és az iparossággal/ hasonló az egy-két generációval korábbi Mátra vidéki falusi és a kiskunsági városi molnárok társadalmi helyzetéhez. A molnár, a malmi dolgosé a paraszti gazdálkodás utolsó időszakáig megőrizte szakmája presztízsét. Mig a középkorban a jobbágyság felső rétegéhez tartozó molnárjobbágyi réteg jöt létre, addig a XX. század első felében a gőzmalomban dolgozó molnár a kösépparassttai, a 20-50 holdas gazdával és a kovács csal, bognárral érezhette magát egyenrangúnak. Ha a feudális társadalmat középkori voltában ás a XX. 3zázadi korszakával össze lehet vetni, akkor a feudalizmus korai és egészen késői korszakában is hasonló helyzetű maradt a molnár. A vámőrlés elhalása Ahogy a bevezetőben emiitettük, a hagyományos paraszti gazdálkodás a vámőrlés formájában éltette a Keresztény malmot A gazdálkodás jelzett formájának megszűnésévei a vámőrlés is elhalt. Megszűnésében a termelőszövetkezetek megalakulásának volt szerepe. Mindezek következményeként a malom elvesztette társas életbéli, közéleti szerepét. A fentiekben a legutolsókorszak társaséletének nyomait mutathattuk be.