Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1985.

ÉREMTAN - Nagy Ádám: A „szegedi kispénz” elterjedése a leletek tanúsága alapján

származik, addig a XIV. századból csak 11 a leletek száma. A XV. századtól azután, emelkedő tendenciát figyelhetünk meg: 42 leletből 23, több mint a fele Zsigmond-kori, amikor a közállapotok ismét erősen romlottak. A XVI.századi 205 leletből a török időket megelőző negyedszázadra pedig mindössze 21 lelet jut. A bennünket közelebbről érdeklő késő középkori, az 13071526 közötti időszakbél Csongrád megyében, 33 lelőhelyről öszszesen 2257 darab pénzt ismerünk. Ebből 2221 db kincsleletből és csupán 36 db származik ásatásból, ill. szórványból. A kincslel

etékben 1091 db a magyar és 1130 db az idegen pénz. Az összes idegen veret csak zártleletek részeként került elő, az ásatásokból és szórványból való 36 db érme kizárólag magyar. A leletekben I. Lajos, Zsigmond, I. Mátyás és II. Ulászló garas, dénár, obulus és parvus veretei fordulnak elő. A szórványban már Károly Róbert, I. Lajos, Mária, I. Ulászló, V. László és II. Ulászló denárai is megtalálhatók, I. Mátyástól garas, II. Lajostól obulus. Eddig ismert Csongrád megyei leleteinkből sajnos hiányzik a forrásokban 1332-1337 között "szegedi kis pénz" néven emlegetett pénzfajta. A szegedi pénz tipusát egyébként Schulek Alfréd határozta meg, a vegyesházi királyaink pénzeinek korrendjét taglaló, rendkívül alapos és terjedelmes művében, 1928-ban. Szerinte a CNH. II. 32. és 4L számú dénár vagy parvus veretek készülhettek esetleg Szegeden. Az összes ezutáni publikációban is a szegedi verdehely mindig kérdőjellel szerepel. A Numizmatikai Közlönyből (NK.), az Archeológiai Értesítőből (AÉ.), és az MNM Éremtárának (Ét.) kéziratos leletfeldolgozásaiból összegyűjtöttem mindazokat a leleteket, amelyekben Károly Róberttől szerepelt valamilyen pénz. 29 leletet találtam : 1. X Alsózsolca /Borsod m./ 130 /6/ db NK. 1911.28. 2. s Apatin /Bács-Bodrog m./ 275 /1/ db Ét. 563/1396.