Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1985.

ÉREMTAN - Nagy Ádám: A „szegedi kispénz” elterjedése a leletek tanúsága alapján

Nagy Ádám: A "SZEGEDI KISPÉNZ" ELTERJEDÉSE A LELETEK TANÚSÁGA ALAPJÁN Korszakos jelentőségű tettekkel gazdagította a magyar pénztörténetet uralkodása idején Károly Róbert. Megteremtette az állandó értékű magyar pénz kibocsátásának elméleti alapjait. s a gyakorlatban is megvalósította. A gazdasági fej lődést szolgáló pénzreformmal természetesen együtt járt sok más intézkedés is. Átszervezte a pénzverés! adminisztrációt, decentralizálta a pénzverést..Ennek kapcsán új kamarákat és pénzverdéket állíttatott fel. Az Árpád-kor végére kialakult négy pénzverőkamara mellé az 1323-ban megindult reformmai még bat újat szervezett, pontosan meghatározva a kamara tevé kenj/

s égi körét és az igazgatása alá tartozó területeket is. Ebből következően szinte természetes, hogy a XIV. század közepéről származó forrásokban emlegetett "szegedi kispénz" ve rési helyéül Szegedet gondoljuk. Reizner János Szeged történetét összefoglaló nagy művében, 1899-ben ezt Írja: "A szegedi kamara lassanként igen forgalmas hivatal lett, hol egyúttal a régebbi veretű ezüst pénzeknek új veretűekkel való becserélése /lucrum camerae/ szakadatlanul tartott. ...A nagy tömegekben beözönlő régi ezüst pénzek átverésére Szegeden utóbb pénzverő-műhely is állíttatott." /i.m. 34./ Az 1983-ban megjelent újabb Szeged-monográfiában petrovics István igy ir: "A XIV. század elején még a fémiparhoz tartozó pénzverők létezését sem zárhatjuk ki. A pápai tizedlajstromok az 1338-1342 közötti időszak vonatkozásában tudni illik többször is említést tesznek a szegedi pénzről /parva moneta Chogediensis, Chegediensis, Czegediensis/, mely adatok alapján valószínű, hogy a XIV. század elején Szegeden