Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1985.

SZEGEDI PORTRÉK - Baróti Dezső: Sík Sándor emlékezete

Baróti Dezső: SIE SÁNDOR EMLÉKEZETE A szegedi egyetemeknek: az idők folyamán nem egy nagy formátumú professzora volt. A nevek felsorolása nie et nunc, itt és most, messzire vezetne és nem is lehet pusztán az én feladatom, de azt sem csupán magam vallom, hogy a két legnagyobb közöttük Szentgyörgyi Albert és Sík Sándor volt. Kettejüket egyébként már szegedi éveik alatt meleg barátság és a közös eszményeikért végzett munka fűzte össze. Mind a ketten egy olyan, sokfelé nyitott egyetem megteremtésére törekedtek, amely a szakmai ismeretek mellett kultúrát is ad az ifjúságnak, a demokrácia gyakorlatának a diákéletben történő megvalósításával pedig a mérgező koreszmék hatását próbálja, ellensúlyozni. .1945 után az Országos Köznevelési Tanácsban dolgoztak együtt, elnöke Szentgyörgyi Albert, alelnöke Sík Sándor volt, akit 1930-ban neveztek ki Szegedre, a magyar irodalom professzorának. Negyvenegy éves volt akkor. Tanszékét tizenöt évig, az~ az 1945-ig látta el, a legtermékenyebb férfikorának éveiben tehát. És ami itt született meg tőle, az önmagában xs olyan sok és sokféle, hogy ebben a, rövidre szánt előadásban az ember és a mű gazdagságát íelragyogtatő portré beiyett legfeljebb ceruzavázlatct adhatok róla. Szeretném azt hinni, nogy talán ez is elegendő lesz, ha másra nem, riénány markáns vo?rása megmutatására, k legmarkánsabbat aüár egy összetett szó" val kijelölhetjük: a költőprofesszor. Szerb Antal a "rendező értelem" költőiének nevezte, A versírásnak valóban a tudósa is volt, valahol a poéta doctus és a spontán költő határán, a professzor előadásait viszont az irodalom szeretetének lírája és a költészet mesterségbeli oldalának személyes tapasztalatból fakadó megmutatása tette