Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1985.

SZEGEDI PORTRÉK - Gáspárné Zauner Éva: Kerényi Károly szegedi évei

Gáspáraé Zauner Éva: KEBÊEII KÁROLY SZEGEI)I ÉVEI Kultúrák történetében gyakran előfordul, bogy látszólag eseménytelen, sivár környezetben elrejtve jelentős tevékenység folyik. Igy volt ez Szegeden is az 1940-es évek elején, a fenyegető háborús körülmények között. Vannak olyan volt szegediek, akik ezekről az évekről csak nyomasztó dolgokat tudnak irai. Pedig ezekben az években Szeged kiváló szellemek találkozóhelye volt, ekkor működött itt Szentgyörgyi Albert, Rusznyák István, Zoinai Béla, Sík Sándor, Bálint Sándor. Ugyanebben az időben tartotta baráti összejöveteleit Vinkler László műtermében egy társaság, amely a szellemi szabadság különböző színeit viselte, amely független eszmeiséggel kutatott és alkotott és ilyen módon bekapcsolódott az akkori Európa lehetséges legjobb szellemi vonulataiba. Ennek a társaságnak volt egyik ébresztője, inspirálója Kerényi Károly. Kerényi Pécsről jött Szegedre az egyetem átszervezésével kapcsolatban és kezdetben idehelyezését száműzetésnek érezte. Ezen nem is lehet csodálkozni, hiszen az akkor 43 éves professzor a klasszika-!iioiógie világhírű tudósának számított, akinek a munkáit a legjelesebb külföldi szaklapok és kiadók publikálták. Már 33 éves korában magántanárságot nyert "Die griechisch-orientalische Romanliteratur" c nagy hatású művével. Ez a munkája tanítványok egész sorát indította hasonló kutatásokra, megihlette többek között Szerb Antalt is, a regény műfaját a mítoszokból és a kultuszhelyek történeteiből eredeztető meglátásával. Később pedig Thomas Mann-nar. folytatott levelezésében teljesedtek ki eszméi. Kerényi 1926 óta az Egyetemes Phiiolőgiai Közlöny ókori részének szerkesztője, s fiatal kora óta tagja a Budapesti Phiiolőgiai Társaságnak.