Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1985.

SZEGEDI PORTRÉK - Katona Imre: Bálint Sándor szegedi műhelyei

Katona Imre: BÁLINT SÁNDOR SZEGEDI MŰHELYEI Bálint Sándor rokonszenves egyénisége és gazdag életműve mindnyájunk számára máig nyitott könyv, amely könnyen olvasható; szép és hálás feladat méltatása. Legfeljebb az okozhat némi gondot, hogy műveinek száma megközelíti a félezret, a róla szóló Írásoké pedig a százat, és egyéniségét sem lehet szokványos mértékkel mérni. Szűkre szabott kereteink között a fő vonások és összefüggések bemutatására szorítkozunk, az adatok és nevek tengeréből is csak néhányat emiitünk. Sokoldalú egyéniségéből ezúttal a nevelői és a tudósi arcélt villantjuk fel. E rangsorolás voltaképpen tőle származik: elsősorban is nevelőnek tartotta magát, a tudományt pedig minden más meggondolás elé helyezte. Erről televiziós beszélgetése során igy nyilatkozott: "...a tudomány tárgyilagosságra kötelez; ezt a tárgyilagosságot nagyon tisztelem, még legbelsőbb meggyőződésemet sem engedem szóhoz jutni /pl./ ezeknél a szakrális néprajzi munkáknál."

1

' Bálint Sándor esetében sem lehet a nevelőt és a tudóst különválasztani, elvei nélkül pedig egész tevékenységét megérteni. Képletesen szólva: minden útja Rómába vezetett. Pályája első szakaszán irta az egyházról, vallásról: "Mindenkinek akar mindene lenni. Nemcsak az ünnepet, de a hétköznapokat is-meg akarja szentelni. Nemcsak imádkozni akarja hiveit megtanítani, de élni is."*

1 Egész eszmerendszere és élettevékenysége a valláson alapult, pedig e téren fokozatos közömbösödés tanúja lehetett, majd a különféle hivatalos áramlatok szenvedő alanya is. Elmaradt volna korától? Aligha, sőt bizonyos esetekben inkább a fordítottja igaz. A katolikus vallás egyetemessége: nemzetközisége, állam- és osztályfelettisége ragadta meg, amelyet összehangolt szülőföld- és haze-