Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1985.
TERMÉSZETTUDOMÁNY - Csizmazia György: Az ópusztaszeri emlékpark etnobiológiai és természetvédelmi feladatai
Csizmazia György: AZ ÓPÜS ZIASZ ERI EMLFÍKPARK ETNOBIOLÓGIAI ÉS TERMÉSZET VÉDELMI FELADATAI A tudományok evolúciós törvénye szerint a .szaporodó szakosodás, e specializácié elsodorta a régi természettudós néprajzosokat, s ez a kisebbik baj lenne, de ugyanakkor a két tudomány határán jelentős területek maradtak és maradnak ma is terra incognitaként parlagon. A múzeumügy, s igy az emlékpark is, amely nem specialista emberek számára nyújtja az ismeretanyagot, igy kárt szenvedhet. Itt és most a szegedi földrajzi környezetben csak néhány összefüggést tudok felvillantani a címben megjelölt kérdésekről. A hagyományos tanyai, falusi életforma sajátosságainak ismerete a biológiának is hasznos lehet. A főbb gazdasági növényeknek, állattartásnak és a természeti környezetben való élettevékenységnek nemcsak néprajzi, de ökológiai, etológiai vetületei is vannak. A hagyományos biológiába tartozó tudományágak, állattan, növénytan kivétel nélkül a népi megfigyelésekig vezethetik vissza történetüket. Vidékünkön is a néphagyomány rögzített először szabályokba statisztikailag kimutatható meteorológiai jelenségeket, állati viselkedések és fenolőgiai jelenségek összekapcsolásával. /Lakatos Károly, Beretzk Péter, Bálint Sándor/ E megfigyelések rendszerezése és szűrése még hiányzik az irodalomban, elsősorban összehasonlító anyag hiányát jelezve. A Szeged környéki tanyai, falusi nép állatismerete az állattenyésztéssel, vadászattal, orvcsapdázással, halászattal kapcsolatos tapasztalatok köré épül. Az állatok viselkedési módjára vonatkozó megfigyéléseknek, a tájfajták és helyi ökotipusok biológiai tulajdonságainak felmérése a zoológiát, a mezőgazdaságot és a néprajzot is érinti. Figyelembe
