Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1985.
MŰVÉSZETTÖRTÉNET - Szuromi Pál: A szürrealizmus iróniája
az ironikus, groteszk formatartalmak kibontakozása. És itt elsősorban az automatizmus, a szabad asszociáció elvére gondolok. Arra a felfogásra, amely egyszer a mindenkorra hátat forditott az objektiv valóság egysikúan logikus, megszokott világrendjének, s helyette a véletlenek realitását, a motívumok gazdag többértelműségét hangsúlyozta. Ezek a módszerek pedig hihetetlenül tág teret biztosítottak a legkülönfélébb ellentétes jelenségek kijátszására, a relativisztikus valóságlátás érvényesítésére. S ezúttal már a komikus hatásmechanizmusokat kiváltó leglényegesebb feltételeknél vagyunk. Azt is mondhatnám: a szürrealizmus az egyetlen avantgarde irányzat, amelynek világszemiéieti bázisa majdhogynem egybeesik az ironikus, groteszk kifejezés módszertani indukétóraival. Igaz, az expresszionisták is előszeretettel alkalmazták a szatirikus, parabolikus kifejezést. De itt jobbára csak a formai, gondolati túlzásokra szorítkoztak, s ezzel az optikai valóságtól sem szakadtak el radikálisén. A szürrealisták viszont nem ismerik a földi gravitációt. Számukra a képzelet birodalma a meghatározó, amelyben a térbeli, időbeli koordináták folytonos mozgásban vannak. Akár a filmművészetben, Igy a jelen és a múlt, a hétköznapi és a művészi nem zárja ki egymást, hanem minduntalan egymásra utalnak. És ez a komikus kifejezés szempontjából sem érdektelen. Hiszen e művészi felfogást korántsem elégíti ki a részekre szabdalt világ összeépítése, a meghökkentő ellentétek felmutatása. Tovább megy ennél. A nyitottság, a dinamikas áthatások eszméjére aspirál. A csupasz, kiálló testrészeket többre becsüli a polgári illemkódexnél, a kozmikus térélményt a horizontális nyugalomnál. Látjuk tehát: a komikas kontrasztok törvénye kiegészül itt egy átfogó, szintetizáló rendező elvvel. Más lapra tartozik, hogy a komikumelmél etékben nem találkozunk az áthatások gcntolatkörével. Pedig Bahtyin zseniális Rabelais kötete e tekintetben is ösztönző felismeréseket kinál az esztétikai tudományoknak.