Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1985.

TÖRTÉNETTUDOMÁNY - Halmágyi Pál: Adatok a Makó körüli harcokban elesett szovjet és magyar katonákról

lyére nézve; ugyanis 45 katona teljesen ismeretlen, 42-en kórházban haltak meg, 23 esetben pedig nem tudjuk az elesés helyét pontosan meghatározni. Az igy fennmaradó 108 földrajzi pont esetében föltételezésünk, hogy az elsődleges eltemetem helye /pl. Bagaméri tanya mögött/ többé-kevésbé az elesés helyét adja meg, hiszen a harcok elültével a gazdák az elesetteket legtöbbször ott temették el, ahol megtalálták a holttesteket. Ahol több halott volt, igen gyakran egy-egy nagyobb közös sirt ástak /pl. Igáson, Rákoson/. Később a város valamennyi holttestet exhumáltatta és a város temetőibe, közös vagy egyéni sirba temettette az elesetteket. Térképre vetitve az elsődleges sirok helyét, a harcoknak két gócpontja bontakozik ki. Az egyik, a várostól észak nyugatra 5-6 km-re a lelei-űt, a gencsháti csatorna és a kereszttöltés környékén; a másik pedig a várostól 10 km-re északkeletre fekvő Rákos, igási-út, ugari-földek körzetében, lényegesen kevesebb áldozatot követelő harcok színhelye volt a város délkeleti, déli és délnyugati szegélye: a téglagyár, a vasútállomás, a villanytelep-Szegedi utca vége környéke. Az északnyugati harctéren 35-en, az északkeleti 53-an, a délkeletről délnyugatra húzódó városszéli övezetben 16—

an vesztették életüket. A városban illetve a város északi Földeák felőli határában mindössze 4 halálos sebesülés történt . 3. A 173 ismert nevű elesett honvéd közül 135-nek /78 % tudjuk pontosan az életkorát. E sokaságot korosztályok szerint csoportosítva ezt az eredményt kaptuk: 17 - 20 éves önkéntes (?) korosztályú volt 9 fő 6,6 % 21 - 25 " sorkatona(?) 26 - 40 » tartalékos(?) 41 - 50 " póttartalékos (?) ennél idősebb E számokbél kitűnik, hogy a Makónál harcoló alakulatok főleg tartalékosokból álltak, mely egységeket a csapattisz36 " 26,6 % 76 " 56,3 % 12 "« 8,8 % o »i i t; a — - » > io